Magyar Péter az országgyűlésben tartott napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy a kormány kivezeti a korábban bevezetett árrésstopokat. A döntést azzal indokolta, hogy az intézkedés hosszú távon piactorzító hatásúnak bizonyult, és már nem nyújtott érdemi segítséget az embereknek.
Magyar Péter miniszterelnök a parlament hétfői ülésén bejelentette, hogy a kormány kivezeti az árrésstop intézményét. A döntést széles körű szakmai egyeztetések előzték meg: a kormányfő elárulta, hogy az elmúlt hónapokban számtalan hazai gazdával, élelmiszer-feldolgozóval, valamint boltossal és kereskedővel tárgyaltak személyesen a piaci helyzetről.
Magyar Péter az intézkedést elhibázottnak nevezte, és rámutatott: az árrésstop a gyakorlatban nem tette olcsóbbá a lakossági bevásárlásokat. A kereskedelmi egységek ugyanis a kieső árrést és a keletkező veszteségeket más, nem szabályozott termékek árába építették be, így áthárították azokat a vásárlókra. A kormány a kötött árszabályozás megszüntetésétől a piaci egyensúly helyreállását és a valós verseny elindulását várja.
A miniszterelnök a szeptemberi, 1,6 százalékos inflációval és az élelmiszerárak éves összevetésben mért 1,3 százalékos csökkenésével indokolta az árrésstop kivezetésének időzítését. Bár konkrét dátum nem hangzott el, vélhetően legkésőbb a jövő elejéig marad érvényben az intézkedés.
Magyar Péter eddigi legfontosabb beszédére készült
A 2027-es költségvetés bemutatása a mai parlamenti ülés legfontosabb eseménye: Magyar Péter miniszterelnök hétfőn ismertette a 2027-es büdzsé főbb irányait. Mint azt beharangozta, az eddigi legfontosabb parlamenti beszédét tartja. A kormányfő korábbi ígérete szerint a költségvetés az igazságosságot és a fejlődést helyezi középpontba, és Magyarország újjáépítését szolgálja. A bejelentésekben kiemelt szerepet kaphatnak a családok, a nyugdíjasok, a magyar vállalkozások, valamint az oktatás és az egészségügy.
Ezek az eddigi legfontosabb bejelentések
2027. január 1-jétől 9%-ra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója, és a 680 ezer forint alatti jövedelmek taxációja is mérséklődik, ami havonta 20 ezer forintos pluszt jelent a munkavállalóknak. Egy lépésben megduplázzák a családi pótlékot, miközben a fiatalok és édesanyák szja-kedvezményei megmaradnak (utóbbiaknál 1 milliós jövedelemhatárig). A változások 2,5 millió embert érintenek és 500 milliárd forintot hagynak a családoknál. A CSOK, a babaváró hitel és a rezsicsökkentés szabályai változatlanok maradnak.
Béremelések és nyugdíjak A költségvetés 677 milliárd forintból több mint 600 ezer állami alkalmazott bérét emeli:
-
egészségügyi szakdolgozók és szociális szféra: átlagosan +17–17,8%
-
nevelést és oktatást segítő dolgozók: átlagosan +21,5%
-
rendvédelem: +15%, múzeumi és könyvtári dolgozók: +10,7%
-
egyetemi bérrendezés: 10 milliárd forintos keretösszeg
A minimálnyugdíj 120 ezer forintra nő, az alacsony nyugdíjakat sávosan emelik, az árvaellátás minimuma 20%-kal emelkedik. Bevezetik a nyugdíjas-SZÉP-kártyát is, amely több mint 2 millió embert érint.
510 milliárd forint többletforrás
Egészségügy, oktatás és lakhatás Az állami egészségügy 510 milliárd forint többletforrást kap, amit kórházi fejlesztésekre, klimatizálásra, új CT- és MRI-gépekre, valamint a mentőpark bővítésére fordítanak. A gyermekvédelemre 20 milliárd, az önkormányzatok támogatására 64 milliárd forint többlet jut, miközben Budapest 50 milliárdos támogatást kap a közösségi közlekedésre.
A fiatalok lakhatását a Wekerle Plusz Hitel támogatja (fix 3%-os kamat új lakásra vagy építésre), míg uniós forrásokból bérlakás- és kollégiumépítési program indul.
Infrastruktúra és környezetvédelem A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében tíz év alatt 3550 milliárd forintot költ a kormány kötöttpályás fejlesztésre (35 új InterCity-motorvonat, 42 HÉV-szerelvény, pályaudvarok felújítása). Emellett átfogó, 221 milliárdos keretösszegű országos vízmegtartási program indul az aszályok elleni védekezésre.
A források előteremtése A több mint 2100 milliárdos kiadási csomag fedezetét a hiány 4,9%-ra csökkentése mellett a milliárdosok újonnan bevezetendő vagyonadója (évi 200 milliárd bevetél), az ágazati környezetvédelmi terhek, valamint a 2026-os büdzsé átcsoportosításai biztosítják.
