A politikus is kifejtette véleményét az orosz diplomaták kiutasítása utáni teendőkről. Vizsgálatot sürget a magyarországi orosz kémek ügyében, szerinte főképp Szijjártó Péter volt külügyminiszter szerepét kell végre tisztázni.
Fekete-Győr András is megszólalt a 10 orosz diplomata kiutasításáról. Azt írja: „Egy jótanács a kémeik kiutasítása miatt fenyegetőző orosz elvtársaknak: tanulmányozzák egy kicsit alaposabban az áprilisi választás eredményét.”
Emlékeztetett, hogy tavasszal választás volt, amelyen „a magyarok kisöpörték a hatalomból Putyin hazai helytartóit”. Felteszi a kérdést, hogy Oroszország azt hitte-e, Orbán Viktor bukása után is elég lesz egyet füttyenteni, és Budapest vigyázzba vágja magát, a hírszerzőik pedig továbbra is háborítatlanul szervezhetik Budapestről a szövetségesek elleni műveleteiket. „Hát, nem nyert” – írja.
Fekete-Győr szerint a magyarországi irányváltás egyértelmű: „Putyin kívánsága többé nem kormányprogram Magyarországon.” Hozzáteszi, „Budapest pedig nem lesz többé az orosz kémek átjáróháza és lerakata”.
Megjegyzi, hogy míg Európa számos országa már az ukrajnai háború elején hazaküldte az orosz hírszerzőket, az Orbán-kormány akadályozta az egységes európai fellépést.
Fekete-Győr több kérdést is megfogalmaz, például, hogy ki és mióta tudott a kémekről, jelezte-e a magyar elhárítás a veszélyt a külügy akkori vezetésének, és ha igen, ki söpörte félre a figyelmeztetést.
Szerinte „nehezen hihető, hogy a bukott külügyminiszter semmit nem tudott az évekig Magyarországon garázdálkodó orosz kémekről”. Mint írja, ki kell deríteni, mikor szerzett róluk tudomást, és milyen szerepe volt abban, hogy Magyarországon maradhattak.
Fekete-Győr András szerint ha bebizonyosodik, hogy „Szijjártóék” tudatosan segítették az oroszokat, akkor „nem úszhatják meg súlyos börtönbüntetés nélkül”.
– utalt Fekete-Győr arra, hogy Szijjártó Péter a választási verség után a kínai autógyártónál helyezkedett el.
Orbán Anita külügyminiszter kedden jelentette be: 10 orosz diplomatát utasít ki Magyarországról a Bécsi Egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységük miatt. A lépés éles fordulatot jelent az előző kormány politikájához képest, amely 2022-ben, az Ukrajna elleni invázió után nem csatlakozott a tömeges európai kiutasítási hullámhoz. Az orosz külügy „kemény és fájdalmas” választ helyezett kilátásba.
