A gazdasági és energetikai miniszter szerint a TISZA-kormány gazdaságpolitikája meghozta az első eredményeket. Felsorolta: növekedett a GDP, az ipari termelés, a lakossági fogyasztás, csökkent a költségvetési hiány és az infláció, míg a forint erősödött.
„A magyar gazdaság beindult. És ennek már a számokban is egyértelmű jelei vannak” – kezdte bejegyzését Kapitány István. Értékelése szerint érdemes összehasonlítani, honnan indult az ország és hol tart most.
Rámutatott, hogy míg 2023 második negyedévében a bruttó nemzeti össztermék 2,3 százalékkal zsugorodott, addig az idei adat már növekedést mutat.
A költségvetési politikával kapcsolatban azt írta, szerinte az előző kormány áprilisig elköltötte a 2026-os költségvetés 91 százalékát, ezzel szemben „a TISZA-kormány ennél sokkal felelősebb költségvetési politikát folytat.” Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy „júniusban a büdzsé 424 milliárd forintos többlettel zárt.”
Az infláció terén is jelentős javulásról számolt be, kiemelve, hogy az júniusra 1,7 százalékra mérséklődött, szemben a 2023 azonos időszakában tapasztalt 20 százalékot meghaladó drágulással.
Míg 2023 második negyedévében a kiskereskedelmi forgalom 11 százalékkal esett, idén ugyanebben az időszakban már 3,8 százalékkal nőtt. Az ipar teljesítményéről azt írta: „Az iparban is látványos a fordulat”, hozzátéve, hogy a tavalyi 5,3 százalékos csökkenést idén 3,5 százalékos növekedés váltotta.
A pénzpiaci változásokat az euróárfolyam alakulásával illusztrálta: a 2023 és 2025 közötti 370–400 forintos sáv után június végére 355 forint környékére erősödött a forint. Az államadósság kamatterhei pedig egy év alatt közel megfeleződtek, 2323 milliárd forintról 1288 milliárdra csökkentek.
A változások okát a gazdaságpolitikai bizalom helyreállásában látja. Úgy véli, ha egy vállalkozás stabil és kiszámítható környezetet tapasztal, akkor mer beruházni és munkahelyeket teremteni. Ugyanez igaz a családokra is, akik szerinte a „félelemkeltő propaganda” helyett biztonságban érzik magukat, és bátrabban mernek vásárolni, utazni vagy nagyobb döntéseket hozni.
Szerinte a TISZA-kormány gazdaságpolitikáját feszes és felelős állami gazdálkodásként jellemezi, ahol „zéró toleranciát alkalmazunk a korrupcióval szemben”, az állam pedig partnerként tekint az emberekre és a vállalatokra. Példaként említette az energiakrízist, ahol a lakosság 84 százaléka és több mint ezer vállalat önkéntesen, nem kényszer hatására szervezte át az energiafogyasztását. „Nem kényszerrel értük ezt el. Hanem együttműködéssel és bizalommal” – hangsúlyozta.
Bár elismerte, hogy egyetlen jó negyedév után nem lehet hátradőlni, a számok iránya szerinte világos. A posztot azzal zárta, hogy az emberek és a piaci szereplők értik, mit képvisel a TISZA-kormány: kiszámíthatóságot, tisztességes versenyt és korrupciómentes államot.
– véli a gazdasági és energetikai miniszter, aki infógrafikákat is megosztott az általa ünnepelt adatokról.
