Hetek óta alig esik az eső, az extrém alacsony dunai vízállás pedig mostanra Magyarország áramellátását is komolyan veszélybe sodorta. A helyzetet drámaian súlyosbítja, hogy egy újabb, 40 fokos hőkupola közeleg, és egyelőre nem tudni, meddig marad velünk a pusztító forróság. A tét óriási: ha augusztus végéig, szeptemberig nem érkezik kiadós esőzés, és a perzselő hőség miatt Paksnál a Duna vize már sehol nem lesz legalább két méter mély, abból nagyon nagy baj lehet. A vízügy nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, hogy megmentsék az atomerőmű hűtését. Csakhogy időközben mindezt a valóság meghaladta, szerdán délután háromkor az egyik blokkot elkezdték leállítani az atomerőműben.
-
Újabb hőség közeleg, tartós szárazság esetén Pakson a hűtővízellátás leállhat.
-
A vízügy folyamatosan védi az atomerőmű hűtését, 55 fő 0-24 órás készenlétben dolgozik.
-
Legalább két méter mély vízre van szükség a biztonságos hűtéshez, ezt már most nehéz biztosítani.
-
Az atomerőmű 3. blokkját szerdán délután 15 órakor elkezdték leállítani.
A Paksi Atomerőmű tájékoztatása
Az erőmű tájékoztatása szerint biztonsági okokból elkezdődött szerdán a 3. blokk leállítása. A 15 óra előtt kiadott közleményük szó szerint így hangzik:
„A Duna vízszintje az elmúlt napokban tovább csökkent, több szakaszon negatív rekordot döntve. A jelenlegi vízállás Paksnál -118 cm, a kialakult helyzetre való tekintettel, a korábbi leterheléseken túl, szakembereink 2026. július 29-én, 15 órától megkezdik a 3. blokk leállítását.
Kollégáink folyamatosan figyelemmel kísérik a vízhozam és -hőmérséklet változását, és az adott helyzet ismeretében, azzal összhangban hozzák meg a szükséges döntéseket. Célunk a létesítmény biztonságos működésének fenntartása és a környezetvédelmi előírások betartása.”
Mi vezetett idáig?
A helyzet annyira súlyos, hogy Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán tájékoztatta a lakosságot a lépésekről:
„A rendkívüli készültség elrendelése után a vízügyi ágazat megkezdte a szükséges beavatkozásokat a Duna paksi szakaszán. A szakemberek már készenlétbe állítottak négy szivattyús úszóművet és kettő úszódarut. Bár szivattyúzásra egyelőre nincs szükség, 55 kollégánk 0-24 órás készenlétben dolgozik a helyszínen, hogy a hűtővíz-ellátás az extrém alacsony vízállás mellett is teljesen biztonságos maradjon. A védekezés folyamatos, vigyázunk az ország vízkészletére és biztonságára.”
Miért kell a Dunát szivattyúzni?
Hogy megértsük, mekkora a baj, a Blikk a vízügyi szakembert, Leel-Őssy Miklóst kérdezte. A nyugdíjas vízépítő mérnök – aki a nagymarosi erőmű építésénél is dolgozott, és a hazai folyószabályozás elismert szakértője – elmagyarázta a folyamatot.
Az atomerőmű működéséhez folyamatos hűtésre van szükség, különben a rendszer túlmelegszik. Ehhez a hűtéshez a Duna vizét használják egy hűtővízcsatornán keresztül.
– A probléma az, hogy mostanra annyira alacsony a Duna vízállása, hogy a hűtővízcsatornába nem tud csak úgy magától átfolyni a víz. Azért üzemelnek be szivattyúkat, hogy a Duna vizét egyszerűen átemeljék a csatornába – magyarázta a szakértő.
A sekély víz túl meleg a hűtéshez
A vízszint apadása mellett az időjárás is nehezíti a helyzetet. Minél alacsonyabb a vízszint, a nap annál jobban és gyorsabban felmelegíti a vizet, a túl meleg Duna pedig nem alkalmas a hűtésre.
– Ahhoz, hogy elég hideg vizet kapjunk az erőmű hűtéséhez, legalább két méter mélyről kell szivattyúzni. A vízügyesek a szivattyúk szívócsöveit ezért a meder belső, mélyebb részeibe telepítik, ahol a leghidegebb a víz – tette hozzá Leel-Őssy Miklós.
Paks teljes leállítása a legrosszabb forgatókönyv
A kilátások aggasztóak. Budapestnél megint megdőlt a negatív vízállási rekord, a Duna vízhozama folyamatosan csökken (a keddi 880 köbméter/másodpercről szerdára 799-re esett), az Alpok vízgyűjtőin egyelőre nyoma sincs az esőnek, és közeledik az újabb 40 fokot hozó hőhullám. A hőkupola a jövő hét második feléig biztosan itt marad, de még nem tudni pontosan, hogy mikor lehet érdemi enyhülés és eső.
– Ha augusztus végéig, szeptemberig nem lesz utánpótlás a Dunában, és Paksnál már sehol sem lesz két méternél mélyebb a víz, akkor nem lehet hűteni az erőművet a Duna vizével. Ha ez bekövetkezik, muszáj lesz először csak időszakosan csökkenteni az erőmű működését, szélsőséges esetben azonban teljesen le is kell állítani Paksot – figyelmeztetett a mérnök.
Ha Paks működését csökkenteni kell, vagy leállítják, az elveszett energiát külföldről kellene pótolni. Csakhogy a hőség és a vízhiány miatt a franciák is sorra állítják le az erőműveiket. A nagy kérdés most az: ha behozatalra szorulunk, lesz-e egyáltalán megvehető áram a piacon, és ha igen, azt milyen áron tudjuk majd beszerezni?






