Internet

Néha úgy tűnik, mintha a Facebook a gondolataiban olvasna? Mostantól tényleg jogos a felvetés

A közösségi oldalt kiadó Meta modellje valós időben képes dekódolni a gondolatokat. A rendszer a legjobb tesztalany esetében 78 százalékos pontosságot ért el.

 

A gondolatolvasás nem igényel agyba ültetett mikrochipet: a Meta új mesterséges intelligenciája, a Brain2Qwerty v2 valós időben képes értelmes mondatokat alkotni az emberi agy jeleiből. A napokban bejelentett technológia egyszerre lehet áttörés a beszédképességüket elvesztő betegeknek, és ijesztő adatvédelmi szörny, ami megvalósítja mindannyiunk rémálmát, a gondolatainkban olvasó AI-t.

A Meta szerint a Brain2Qwerty v2 az eddigi legjobb, valós idejű mondat-dekódolásra képes rendszer, amely műtéti beavatkozás nélkül működik.

A modell átlagos pontossága 61 százalék, a kísérletben legjobban teljesítő résztvevőnél viszont a 78 százalékot is elérte.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendszer által rekonstruált mondatok több mint felében legfeljebb egyetlen szó volt hibás. A kutatók szerint ráadásul az eredményesség az adatmennyiséggel arányosan javul, vagyis a nem invazív és az agyi implantátumot használó módszerek közti szakadék további adatskálázással remekül csökkenthető.

A rendszer alapját egy mélytanulási kódoló, egy karakterekből szavakat formáló modul, valamint egy finomhangolt nagy nyelvi modell adja, amely koherens mondatokká rendezi a végeredményt. A fejlesztést autonóm kódszerkesztő AI-ügynökök is segítették.

tanulmányhoz végzett kísérletet a spanyolországi Basque Center on Cognition, Brain, and Language kutatóközpontban hajtották végre, kilenc egészséges önkéntes részvételével. Az alanyok agyi aktivitását egy nagy és drága magnetoenkefalográfia (MEG) eszközzel rögzítették, miközben kb. tíz órán át gépeltek. Ez idő alatt összesen nagyjából 22 ezer mondatnyi adatot gyűjtöttek, ami a rendszer tanításának alapjául szolgált.

Mire lesz jó a Meta nagy találmánya?

A fejlesztés hatalmas reményt jelenthet azoknak, akik agyi sérülés, ALS vagy locked-in szindróma miatt vesztették el a beszédképességüket. A cég szerint a technológia sorsfordító lehet, és „valódi változást hozhat a kommunikációs képességüket agyi léziók miatt elvesztő emberek millióinak életében”.

A klinikai alkalmazás viszont még messze van, mivel jelenleg laboratóriumi környezethez és a nagyméretű MEG-berendezéshez kötött technológiáról van szó.

Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer nem spontán gondolatokat olvas, hanem egy konkrét feladat, a gépelés közben keletkező agyi mintázatokat ismeri fel és dekódolja, szigorúan kontrollált körülmények között. A teljesítmény ráadásul egyénenként akár jelentősen is eltérhet.

Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő az AIToday-nek hangsúlyozta, hogy az AI eleve kicsit úgy működik, mint az agyunk: a hálózat rengeteg információt összefüggéseiben tárol, a beszéd, a látvány, a kontextus együtt jelenik meg, nem pedig bitekre bontva.

A Meta igazán nagy áttörése viszont már ezen a ponton új etikai és adatvédelmi vitákat indít. Felmerül a kérdés, hogy ki, mire és hogyan használhatja a rendkívül érzékeny idegi adatokat, illetve hogyan biztosítható a felhasználói hozzájárulás a laboratóriumon kívül – sorolja az aggályokat a Gizmodo.

A kutatók a tanulmányban megjegyzik: ha a nem invazív technológia kiterjesztett tréninggel kiválthatja a koponyaműtétet, az paradigmaváltást jelentene a betegellátásban.

A Brain2Qwerty v2 mérföldkő a nem invazív agy-szöveg dekódolásban, de a valódi áttörést a hordozható szenzorok, a több központban zajló, nyílt adatkísérletek és a szigorú etikai-jogi keretrendszer együttes megléte hozhatja el. A Meta közben a nyílt kutatást hangsúlyozza, ezért közzétette a modell tréningkódját, és egy ösztönző program keretében ötmillió dollárral (1,56 milliárd forinttal) támogatja új, nyílt agyi adathalmazok létrehozását.

forrás



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?