Miközben a világ figyelme heteken át egy tengerjáró hajón kitört hantavírus-járványra összpontosult, a Kongói Demokratikus Köztársaságban csendben egy jóval veszélyesebb ebolajárvány bontakozott ki – írja a Washington Post hasábjain Leana S. Wen egészségügyi szakértő.
Wen úgy látja,
az ebola rendkívül magas – átlagosan ötven, de egyes korábbi járványokban akár kilencven százalékos – halálozási aránya önmagában is riasztó.
A mostani helyzetet azonban több tényező is súlyosbítja. A jelenlegi járványt az úgynevezett Bundibugyo-törzs okozza:
Ezzel a variánssal szemben jelenleg nincs engedélyezett vakcina, és bizonyítottan hatékony kezelés sem létezik.
A korábbi járványok többségét – köztük a több mint tizenegyezer halálos áldozatot követelő, 2014 és 2016 közötti nyugat-afrikai krízist – a Zaire-törzs váltotta ki. Emiatt a kutatások és a diagnosztikai eszközök fejlesztése is erre a variánsra összpontosult. A jelenleg használt gyorstesztek elsősorban a Zaire-törzs kimutatására készültek,
így gyakran nem ismerik fel a Bundibugyo-fertőzéseket.
A mintákat ezért speciális laboratóriumokba kell küldeni megerősítésre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ezek a diagnosztikai korlátok is hozzájárultak a járvány késői felismeréséhez.
A több száz gyanús eset ellenére eddig mindössze mintegy tucatnyit sikerült laboratóriumilag megerősíteni.
Ha a tesztelés szűk keresztmetszetté válik, a fertőzöttek jelentős része észrevétlen marad, és tudtán kívül adja tovább a vírust.
Ezt a tanulságot a koronavírus-járvány első hullámából már jól ismerjük. A valós esetszám tehát feltehetően jóval meghaladja a hivatalos adatokat.
A járvány epicentruma a súlyosan elszegényedett Ituri tartomány. Itt sok fertőzött valószínűleg orvosi ellátás nélkül hal meg az otthonában, miközben családtagjait és ápolóit is megfertőzheti. A hagyományos temetkezési szokások – amelyek során a gyászolók közvetlenül érintkeznek a rendkívül fertőző holttesttel – a korábbi járványokban is felgyorsították a kór terjedését. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ebola lappangási ideje akár huszonegy nap is lehet.
A Kongói Demokratikus Köztársaságot évtizedek óta fegyveres konfliktusok sújtják. A keleti nagyvárost, Gomát nagyrészt az M23-as lázadócsoport ellenőrzi, ami jelentősen korlátozza a nemzetközi segélyszervezetek bejutását. Az ország kilenc állammal határos, amelyek közül több – például Dél-Szudán – maga is törékeny egészségügyi rendszerrel és belső instabilitással küzd. A vírus már átterjedt Ugandába is: a sűrűn lakott, regionális közlekedési csomópontként működő fővárosban, Kampalában két esetet azonosítottak.
Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) hétfőn beutazási tilalmat rendelt el a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában és Dél-Szudánban járt külföldi állampolgárokkal szemben. Az utazási korlátozások azonban önmagukban nem lesznek elegendőek, ha a vírus továbbterjed a határokon át. Tom Frieden, aki a CDC élén irányította a 2014 és 2016 közötti járvány elleni védekezést, komoly figyelmeztetést fogalmazott meg. Kiemelte: a jelenlegi járvány korai szakaszában már most több bejelentett eset van, mint az akkori katasztrófa kezdetén volt. Éppen ezért a nemzetközi közösségnek a forrásánál kell megfékeznie a terjedést.
