Komoly változások jöhetnek a magyar közlekedésben: Vitézy Dávid közlekedési miniszter szerint ideje különbséget tenni a „sima” gyorshajtás és az életveszélyes száguldozás között. Az új közlekedési miniszter már a parlamenti meghallgatásán világossá tette, hogy szigorúbb fellépést szeretne a notórius gyorshajtókkal szemben, és akár az osztrák mintát is átvenné Magyarország.
A számok valóban riasztóak. Magyarországon egymillió lakosra 52 halálos közúti baleseti áldozat jut, miközben az Európai Unió átlaga 45. Ausztriában ez a mutató 38, Dániában pedig mindössze 24. Nem véletlen, hogy Vitézy szerint ideje hozzányúlni a jelenlegi szabályozáshoz.
A miniszter az osztrák példát emelte ki, ahol 2024 márciusa óta akár el is kobozhatják az extrém gyorshajtók autóit. Lakott területen 80 km/órás, azon kívül 90 km/órás sebességtúllépésnél már lefoglalhatja a rendőrség a járművet, visszaesőknél pedig még alacsonyabb túllépés is elég lehet ehhez. Bizonyos esetekben az autót később el is árverezhetik.
Vitézy elképzelései több ponton egybecsengenek Major Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közbiztonsági Tanszékének vezetőjének álláspontjával. Szerinte a jelenlegi szankciórendszer elavult, és nem minden esetben alkalmas arra, hogy visszatartsa a legveszélyesebb sofőröket – mondta el a Telexnek a tanszékvezető.
Major szerint az autóelkobzás is megfelelő válasz lehet a legdurvább esetekre, például amikor valaki a megengedett sebesség kétszeresével hajt, vagy ilyen tempó mellett okoz súlyos balesetet. Úgy véli, az extrém gyorshajtást nem egyszerű szabálysértésként, hanem közlekedési bűncselekményként kellene kezelni.
Az osztrák szabályozás egyébként nem számít egyedinek Európában. Az ADAC német autóklub szerint Dániában, Németországban, Lengyelországban és Olaszországban is léteznek olyan jogi lehetőségek, amelyek alapján ideiglenesen vagy véglegesen elvehetik a súlyos közlekedési kihágásokhoz használt autókat. Erre nemcsak extrém gyorshajtás, hanem ittas vezetés vagy illegális utcai versenyzés miatt is sor kerülhet.
A szakember további változtatásokat is elképzelhetőnek tart. Felmerült például a többlépcsős jogosítványrendszer ötlete, amely a motoros képzéshez hasonlóan fokozatosan engedné nagyobb teljesítményű autók vezetését. Major szerint az is megfontolandó, hogy a friss jogosítvánnyal rendelkező fiatalok egy ideig csak tapasztalt sofőr mellett vezethessenek.
Ne az autót, hanem a sofőrt büntessük!
– nyilatkozta a Blikknek Dr. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász. A szakember szerint jogilag jelenleg nincs különbség gyorshajtás és száguldozás között, a törvény egyszerűen jelentős sebességtúllépésként kezeli ezeket az eseteket.
A szakjogász szerint az autóelkobzás komoly kérdéseket vet fel. Úgy fogalmazott: nem az autót, hanem a sofőrt kell büntetni. Példaként említett egy korábbi ügyet, amikor egy friss jogsis fiatal a szülei tudta nélkül vitte el az autót, amivel halálos balesetet okoztak. Ilyen, és ehhez hasonló esetekben – pl. céges autó, nem a tulaj vezetett – különösen problémás lehet a jármű elkobzása. De a fiatal felnőttkorúak (18 és 21 év közöttiek) jogosítványának korlátozását megfontolandónak tartja Borbély Zoltán is.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon pontosan meg kellene határozni, ki számít fiatal sofőrnek, illetve mi minősül nagy teljesítményű autónak? Vajon egy 100 lóerős jármű már annak számít? És vajon mi lesz az idősebb vezetőkkel? 80 év felett lehet nyugodtan vezetni, de 20 évesen nem? Számos kérdés felmerül a témában, a szakjogász szerint viszont a kor szerinti megkülönböztetés könnyen diszkriminációs kérdéseket vethet fel, ugyanolyan, mint a nemi, faji alapú megkülönböztetés.
Úgy látja, a megoldás inkább a szigorúbb ellenőrzés lehetne. Bár minden kereszteződésbe nem lehet rendőrt állítani, szerinte növelni kellene a helyszíni jelenlétet, akár a polgárőrség bevonásával is. Emellett hatékony eszköz lehetne több mozgó traffipax alkalmazása, illetve a fekvőrendőrök számának növelése is.
Egyre nagyobb a nyomás az új KRESZ-en
A közlekedési szakemberek többsége egyetért abban, hogy a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata elkerülhetetlenné vált. Az elmúlt évek több tragikus balesete is ráirányította a figyelmet arra, hogy az extrém gyorshajtás továbbra is az egyik legsúlyosabb közlekedésbiztonsági probléma Magyarországon.
Az azonban továbbra is kérdés, hogy a társadalom mennyire fogadná el az osztrák mintára épülő, rendkívül szigorú szankciókat. Egy biztos: Vitézy Dávid már most jelezte, hogy a KRESZ átalakítása és a közlekedésbiztonság javítása az egyik legfontosabb célja lesz a következő időszakban.
Az olaszok is bekeményítettek
Az elmúlt években több szigorítást is bevezettek vagy előkészítettek a kezdő sofőrökre vonatkozóan Olaszországban. A lényeg, hogy a friss jogosítvánnyal rendelkezők meghatározott ideig nem vezethetnek nagy teljesítményű autókat.
Az olasz modell szerint a kezdő vezetőnek azok számítanak, akik három éven belül szerezték meg a jogosítványukat. Rájuk olyan korlátozások vonatkoznak, amelyek a jármű teljesítményét is figyelik. A korábbi tervek alapján például nem vezethetnének 95 lóerőnél erősebb, illetve bizonyos teljesítmény/tömeg arány fölötti autókat. A szabály a hibridekre és elektromos autókra is kiterjedne.
A szigorítások hátterében több súlyos baleset állt, köztük egy nagy visszhangot kiváltó római tragédia, amikor egy fiatal influenszer Lamborghinivel okozott halálos balesetet. Ez komoly társadalmi vitát indított el Olaszországban arról, hogy szabad-e nagy teljesítményű autót adni tapasztalatlan sofőrök kezébe.
Egyébként nem csak Olaszország gondolkodik ilyen irányban. Több európai országban is felmerült már, hogy a motoros jogosítványokhoz hasonlóan az autóknál is fokozatos rendszert vezessenek be, ahol rutinhoz kötnék az erősebb autók vezetését. Magyarországon is rendszeresen előkerül ez az ötlet, főleg a nagy visszhangot kiváltó gyorshajtásos balesetek után.
