A hétvégi dráma után, amely az Atlanti-óceánon zajlott, Rusvai Miklós professzor magyarázta el, miért nincs ok pánikra a hajón kitört járvány ellenére sem, és milyen veszélyek leselkednek ránk idehaza.
A koreai háborútól az Andokig
A hantavírus elnevezés a Hantan folyó nevéből származik, amely Koreában található. Az első hantavírusos fertőzést az 1950-es években, a koreai háború idején amerikai katonákban mutatták ki, innen kapta nevét az egész víruság – mondta a szakértő, majd azzal folytatta, hogy a hantavírusok két nagy csoportra oszthatók. Az „óvilági” hantavírusok Eurázsiában, így Magyarországon is jelen vannak, és elsősorban magas lázat és vesekárosodást okoznak. „Nálunk is rendszeresen előfordulnak, sajnos volt már haláleset is, de nagyon ritkán okoznak súlyos betegséget – legfeljebb 1-2 ezrelékben” – mondta Rusvai Miklós.
Ezzel szemben „az újvilági hantavírusok Amerikában terjednek, és jóval veszélyesebbek: ezeknél a halálozási arány akár 20-30 százalék is lehet. Az óceánjárón kimutatott hantavírusnak ez az úgynevezett Andok-változata volt. Elsősorban légzőszervi megbetegedést, tüdőödémát és tüdőgyulladást okozhat magas láz mellett. Tavaly az ismert színész, Gene Hackman felesége is ugyanebben halt meg”.
Argentínából indult a baj
Az óceánjárón kitört járványt a vírus andoki variánsa okozta, amely Dél-Amerikában elterjedt. „Ez az az egyetlen típus, ami emberről emberre képes terjedni, mert a tüdőben okoz fertőzést, és a kilélegzett levegőbe bekerülhetnek a vírusrészecskék” – magyarázta a virológus.
A lappangási idő 2–4 hét, de akár 40 napot is leírtak már. Így tehát bőven belefér az, hogy az argentin kikötővárosban, ahonnan indult a hajó, az utasok még beszálltak, és semmi jelét nem mutatták annak, hogy fertőzöttek lennének, ám a hosszú lappangási idő miatt a hajóúton közben kitört a járvány.
Huszonkilenc utas egyszerűen lelépett
Az első haláleset után 29 utas hagyta el a hajót Szent Ilona szigetén április 24-én. „Nem tudták, hogy mi a helyzet. Azt gondolták, hogy meghalt egy utas, de az lehetett bármi, akár infarktus is” – magyarázta Rusvai, mert felmerült, hogy esetleg felelőtlenül hagyták ott a hajót, és indultak haza.
Volt, aki előre tervezetten csak Szent Ilonáig akart menni, hogy meglátogassa Bonaparte Napóleon halálának színhelyét. „Tehát az utasok teljesen jóhiszeműen mentek haza. Én nem gondolnám, hogy ez felelőtlenség volt, mert egyszerűen a vírusnak a hosszú lappangási idejéből adódott ez a helyzet.”
A stewardess is megfertőződött
A vírus terjedőképességét jól mutatja az az eset, amikor az egyik holland utas, akinek a férje már a hajón elhunyt, úgy döntött, hogy hazautazik. Szent Ilona szigetéről Dél-Afrikába repült, és már sorban állt a johannesburgi repülőtéren, hogy felszálljon egy KLM-gépre, amikor rosszul lett, ezért az utaskísérő nem engedte felszállni.
„Az alatt a néhány perc alatt, amíg az utaskísérővel egy légtérben volt, megfertőzte ezt a stewardesst, aki otthon, Hollandiában már megbetegedett” – mondta Rusvai professzor. Ez az eset cáfolja azt a kijelentést, hogy nehezen terjed emberről emberre a vírus.
Védőoltás még nincs
A vírus ellen jelenleg nincs gyógykezelés, csak tüneti kezelés: lázcsillapítás, oxigénterápia, lélegeztetőgép, vesekárosodás esetén pedig dialízis. Általánosan alkalmazható vakcina sincs még ennek a fertőzésnek a megelőzésére, bár – tette hozzá a szakértő – lokálisan, így Koreában és Kína koreai határvidékén alkalmaznak már egy vakcinát, de ez világszerte nem forgalmazható. A Moderna és egy dél-koreai gyógyszercég kísérletezik hantavírus-oltóanyaggal, de ezeket még nem engedélyezték.
Magyarországon is van hantavírus
„Nagy valószínűséggel néhány tucat eset minden évben van Magyarországon, de ezek többsége tünetmentes – mondta Rusvai. Raktári munkások, erdészek, természetjárók fertőződhetnek meg rágcsálók ürülékével, vizeletével szennyezett porral.
Csak szélsőséges esetben jelentkezik súlyos vesekárosodás, amire már volt példa Magyarországon.
TBC a XXI. században
Nemrégiben Gyálon egy iskolában tuberkulózis ütötte fel a fejét. Ennek kapcsán Rusvai Miklós eloszlatott egy tévhitet: „A vakcinázott emberek is megfertőződhetnek és megbetegedhetnek. A TBC elleni BCG-oltás ugyan védettséget ad egész életünkre, de ha immunhiány alakul ki valakinél, akkor bizony a betegség megjelenhet.”
A gyáli esetben 17 gyerekben mutatták ki, hogy fertőzöttek voltak, bár nem voltak betegek.
Nyári veszélyek
Kezdődik lassan a nyaralások időszaka, amikor a virológus szerint akcióba lépnek a szúnyogok, és terjesztik például a nyugat-nílusi lázat. Ez a vírus Magyarországon már széles körben elterjedt, és a felmelegedéssel arányosan növekedni fog az esetek száma.
Ennél a vírusnál a kezdeti tünetek influenzaszerűek, de súlyos esetekben kényszermozgások, koordinációs zavarok, sőt agyvelőgyulladás is kialakulhat. Sajnos az elmúlt évek azt mutatják, hogy Európában minden évben meghal néhány tucat ember a nyugat-nílusi láz következtében.
Ezzel együtt, aki Európán kívüli nyaralást tervez, annak mindenképpen érdemes felvenni a célországra jellemző vírusfertőzések elleni oltásokat – ajánlotta a professzor.
Jöhet-e európai járvány?
A legfontosabb kérdésre Rusvai Miklós egyértelmű választ adott: az argentínai típusú hantavírus nagy valószínűséggel nem fog járványszerűen elterjedni Európában, hacsak nem mutálódik.
A műsorban még szó volt arról is, hogy:
- Magyarországon hány százalékos a TBC átoltottság?
- Vajon ezúttal jól reagálta-e le a hantavírus-kitörést az Egészségügyi Világszervezet?
- Helyes volt-e végül a Kanári-szigeten úgy dönteni, hogy valamennyi utast hazaengedik saját hazájába?
- Hogyan érdemes védekezni a nyugat-nílusi lázat terjesztő szúnyogok ellen, például Görögországban, Spanyolországban Dél-Franciaországban vagy éppen Olaszországban?
