Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, napokkal ezelőtt lemondott az NKA bizottsági tagságáról. Megerősítette a hírt, kiemelve, hogy döntését sokkal korábban hozta meg, mint annak a nyilvánosság tudomására jutása.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója nem az egyetlen, aki a közelmúltban mondott le az NKA bizottsági tagságáról – hívta fel a figyelmet az ATV. Both Miklós, aki szintén távozott az NKA bizottságából, a Válasz Online-nak arról beszélt, hogy a testület működése során a bizalommal és szakmai hitelekkel visszaéltek. „Nem tudok közösséget vállalni olyan rendszerrel, ahol nem kapjuk meg a döntésekhez szükséges információkat” – mondta. Részletezte, hogy a bizottság korábbi elvi hozzájárulása kizárólag egy szakmai testület létrehozására irányult, nem pedig egy zárt, minisztériumi döntések alapján működő struktúrára. Kiemelte továbbá, hogy a pályázati rendszer működésének átláthatatlansága is szerepet játszott a döntésében.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körül kirobbant botrány középpontjában a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma áll. Az elmúlt időszakban érkezett egy 17 milliárd forintos pénzosztási ügy, amely több tag visszalépését váltotta ki. A bizottság döntéseit utólag követhették csak nyomon, a tagok egy része különösen kifogásolta az információk hiányát.
Tarr Zoltán, Magyarország leendő kulturális minisztere kijelentette, hogy a teljes NKA-hálózat működését átvilágítják. „Az elmúlt időszak gyanús, szakmai kontroll nélküli pénzosztásait vizsgálni fogjuk” – mondta. Kiemelte továbbá, hogy a támogatási rendszerben a pártpolitikai szempontok előtérbe kerültek, és dühösen utalt arra, hogy közpénzeket politikai lojalitás megszerzésére használtak fel.
Egyértelművé tette, hogy a vizsgálat során senki nem kerülheti el a felelősségre vonást, ha jogellenes tevékenységet tárnak fel. Tarr Zoltán szerint a kulturális szféra autonómiájának helyreállítása, valamint a szakmai bizottságok függetlenségének visszaállítása elengedhetetlen feladat. Hangsúlyozta: véget kíván vetni annak a korszaknak, amelyben a minisztériumok pártkasszaként működtek.
