Élete egyik legnehezebb döntését hozta meg Molnár Anikó, amikor édesanyját idősek otthonába költöztette. A súlyosbodó Alzheimer-kór és a demencia miatt már 24 órás felügyeletre volt szükség. A celeb őszintén beszélt a döntés lelki terhéről, amelyet bűntudat és bizonytalanság kísér.
Az egykori reality-sztár édesanyja Alzheimer-kór és demencia következtében került olyan állapotba, hogy már nem volt biztonságos számára az otthoni környezet. A betegség fokozatosan romlott, egyre több veszélyes helyzet alakult ki. Előfordult, hogy télen egy szál ruhában indult el otthonról, vagy a kandalló használata vált kockázatossá.
„Egy önálló, felnőtt nő sorsáról kellett döntenem, és ez volt a legnehezebb. Volt-e ehhez jogom?” – fogalmazott Molnár Anikó a Borsonline.hu-nak, aki hosszú ideig próbálta egyedül megoldani édesanyja gondozását.
Mentális és érzelmi megterhelés a családban
A demenciával élő betegek gyakran nem ismerik fel saját állapotukat, így az érintett sokszor elutasította a segítséget is. A mindennapok egyre feszültebbé váltak: viták, bizonytalanság és folyamatos készenlét jellemezte az életüket, ami komoly lelki terhet jelentett Anikó számára.
„Nem tudom azt mondani, hogy jól vagyok, de azt sem, hogy rosszul. Hol a bűntudat gyötör, hol azon gondolkodom, hogy hazahozom” – vallotta be.
A helyzetet a szakemberek úgynevezett „előrehozott gyászreakciónak” nevezik, amikor a hozzátartozó fokozatosan veszti el szerettét, miközben az fizikailag még jelen van. Anikó számára ez érzelmileg rendkívül megterhelő időszak, amelyet igyekszik különböző módokon feldolgozni.
Munka és újrakezdés a mindennapokban
A celeb a fizikai munkában talál kapaszkodót, otthonát újítja fel, hogy új környezetet teremtsen maga körül. Elmondása szerint az idősotthon költségeit saját bevételeiből fedezi, és minden erejével azon van, hogy édesanyja biztonságban legyen.
„Ha az oldal másra nem is volt jó, de ezért már azt mondom, megérte” – mondta, utalva arra, hogy ebből tudja finanszírozni a szükséges ellátást.
Molnár Anikó számára a döntés nem a lemondásról, hanem a gondoskodás egy másik formájáról szól, arról, hogy édesanyja a lehető legnagyobb biztonságban legyen, még akkor is, ha ez fájdalmas távolságot jelent.
