30 milliárdról 155 milliárd forintra nőtt a közmédiát működtető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetése a Nemzeti Együttműködés Rendszerének 16 éve során, már ami a szervezet bevételeit illeti. A változás jócskán meghaladja az infláció által indokolt szintet, vagyis az elmúlt másfél évtized Orbán-kormányai egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek az MTVA fenntartására.

Miért fontos ez? A bevételeket döntően a központi költségvetésből folyósított közszolgálati hozzájárulás képezi, ami az Országgyűlés által elfogadott éves költségvetési törvényekben foglaltak függvénye. Az MTVA évről évre egyre nagyobb keretből gazdálkodhatott, amit például 2024-ben többek között az akkori európai parlamenti és önkormányzati választások közeledtével indokolt a kormány.

Számokban: az elmúlt 16 évben végbement infláció összességében az árak duplázódásához vezetett, az MTVA bevételei pedig megötszöröződtek. Arányaiban a legnagyobbat 2011-ben nőtt a közmédia költségvetése, amikor az előző évinek több mint kétszeresére bővült a bevétel, majd a rákövetkező évben 22 százalékos növekedés történt – ehhez hasonló ütemű növekedés azóta sem volt.

• Több mint tíz százalékkal nőttek az MTVA bevételei 2021-ben, 2022-ben, 2024-ben és 2025-ben. Érdekes módon éppen az inflációval leginkább sújtott 2023-ban – amikor 17,6 százalék volt az éves fogyasztóiár-index – szűkült valamelyest a közmédia költségvetése. Az elmúlt két évben, amikor ismét jelentősen nőttek az MTVA bevételei, öt százalék alá csökkent az infláció.

Alulnézet: a közszolgálati tévéadások nézettsége jelentősen elmarad a kereskedelmi csatornákétól, amiről az a 2024-es adat is árulkodik, miszerint két éve a tíz legnézettebb televíziós műsorszám közé mindössze két olyan adás került be, amelyeket a közszolgálati csatornák sugároztak: a Németország‒Magyarország meccs a labdarúgó-Eb-n és az augusztus 20-i tűzijáték közvetítése.

• A közszolgálati rádióadók hallgatottsága kevésbé marad el a vezető kereskedelmi állomásokétól, ám a pénzügyi keretek bővülését nem sikerült a közönség szélesítésére fordítani. Ez jól látszik a Petőfi Rádió példáján, aminek hallgatottsága a tavalyi első félévre a 2018-as csúcs harmadára csökkent, miközben a könnyűzenei kereskedelmi adók növelték az elérésüket.

Tágabb kontextus: az MTVA működését számos bírálat érte, amelyek szerint az inkább kormányzati irányítás alatt áll, mintsem független közszolgálati intézményként működik. A tartalomelemzések jelentős elfogultságot mutatnak a kormánypárti szereplők javára, akik több és kedvezőbb megjelenést kapnak, míg az ellenzék kisebb arányban és inkább negatív vagy semleges kontextusban jelenik meg.

Mi következik? A Tisza Párt a választás előtt a közszolgálati hírszolgáltatás felfüggesztését ígérte arra az időszakra, amíg helyre nem állítják a pártatlan munka feltételeit. Magyar Péter leendő miniszterelnök ezt megerősítette szerdán, amikor emlékezetes interjút adott a Kossuth Rádiónak és az M1-nek.

forrás: telex.hu