Kína bemutatta az „Agent Hospital” nevű rendszert, amelyet a világ első teljesen MI-alapú virtuális kórházaként tartanak számon. A Tsinghua Egyetem kutatói olyan környezetet hoztak létre, ahol a betegellátás minden lépését mesterséges intelligenciára bízták: a vizsgálatoktól a diagnózison át egészen a kezelésig és az utókövetésig. A fejlesztés nem egyszerű chatbot, hanem egy komplett digitális egészségügyi szolgáltató, amelyben különböző MI-ügynökök töltik be az orvosi szerepeket 21 szakterületen.
A virtuális kórház lényege, hogy a mesterséges intelligenciák és a számítógépesen generált páciensek közösen alkotnak egy olyan rendszert, amely képes teljes betegutakat lemodellezni. A vizsgálatok, a döntéshozatal, a diagnózis felállítása és a terápiás javaslatok mind mesterséges ügynökök között zajlanak. A fejlesztők szerint így hatalmas mennyiségű orvosi szituáció gyakorolható anélkül, hogy valódi emberek egészsége veszélybe kerülne, és olyan ritka vagy összetett eseteket is újra lehet játszani, amelyeket az orvosok a valóságban alig tapasztalhatnak meg.
A rendszer központi eleme a MedAgent-Zero nevű mesterséges intelligencia-keretrendszer, amelyet a Tsinghua Egyetem AI Industry Research intézete dolgozott ki. Ez az ügynök folyamatos önfejlesztésre képes: minden egyes virtuális beteggel folytatott interakció során javítja a klinikai döntéshozatalát. Ehhez nincs szükség valódi orvosi adatokra, ami jelentősen leegyszerűsíti a fejlesztést és csökkenti a valós környezetben történő teszteléssel járó kockázatokat. A kutatók szerint ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az MI rövid idő alatt olyan tudásszintet érjen el, amelyhez emberi szakembereknek évek kellenének.
Az Agent Hospital jelenleg 42 MI-orvossal működik, és 21 orvosi területet fed le a gyermekgyógyászattól a kardiológián át a neurológiáig. A belső tesztek során a rendszer néhány nap alatt képes volt 10 000 beteg esetét feldolgozni, ami a fejlesztők szerint emberi orvosok számára több mint két évnyi munkát jelentene. A pontosság tekintetében is figyelemre méltó eredmények születtek: a légúti betegségeken végzett MedQA teszten 93,06 százalékos teljesítményt értek el az MI-orvosok, ami a vártnál jóval magasabb érték egy ilyen korai fázisú rendszer esetében.
A virtuális kórház nem csupán technológiai bemutató, hanem egy olyan modell, amelyet a jövőben több területen is alkalmazhatnak. A fejlesztők szerint a technológia alkalmas lehet orvostanhallgatók képzésére, különösen olyan régiókban, ahol komoly szakemberhiány van. A nagy léptékű szimulációk olyan helyeken is segítséget nyújthatnak, ahol korlátozott a hozzáférés a modern orvosláshoz. Emellett a biztonság szempontjából is fontos lehet, hogy az MI rendszerek valós betegek kezelése előtt szimulált környezetben tanulhassanak és fejlődhessenek.
Mindezek ellenére több kérdés is felmerül a fejlesztéssel kapcsolatban. A szakértők egy része arra kíváncsi, hogy egy mesterséges intelligencia mennyire képes pótolni az emberi orvosok tapasztalatát, megérzéseit és értékítéletét. Kérdéses az is, milyen felelősségi rendszer vonatkozik majd az MI-re, ha egy diagnózis hibásnak bizonyul. Szintén vita tárgya, hogy a technológia végül kiváltja-e az emberi szakembereket, vagy inkább kiegészítő szerepet kap mellettük.
A jelenlegi fejlesztés még virtuális közegben működik, de a kutatók szerint könnyen elképzelhető, hogy néhány éven belül a valóságos egészségügyi intézmények is átalakulnak. Olyan kórházakat képzelnek el, ahol az orvosok és a mesterséges intelligencia együtt dolgozik, a betegek pedig akár otthonról is kérhetnek gyors szakvéleményt egy MI-szakértőtől. A technológia különösen hasznos lehet a távoli térségekben élők számára, ahol kevés szakember érhető el.
A Tsinghua Egyetem fejlesztése elsőként mutat példát arra, milyen lehet egy olyan egészségügyi rendszer, amelyet szinte teljes egészében mesterséges intelligencia irányít. Bár jelenleg még szimuláción alapul, a kutatók szerint az itt kialakított megoldások később világszerte elterjedhetnek, és új korszakot nyithatnak az orvoslás történetében.
