Érdekes, Étel/Recept

A tudomány is meghajolt a magyar nagymamák előtt – kiderült, miért gyógyít valójában a húsleves

A nebraskai egyetem kutatása szerint a csirkehúsleves laboratóriumi körülmények között gátolja a gyulladást okozó fehérvérsejtek mozgását. Ez a mérhető hatás magyarázza a felső légúti fertőzések tüneteinek enyhülését.

 

 

 

A gőzölgő tányér, a gyerekkor íze, a vasárnapi ebéd elmaradhatatlan rituáléja ma is nosztalgiát kelt.

Nagyon ritkán találkozunk olyan emberekkel, aki ne szeretnék a húslevest.

Az aranyló, csodás ízű ételről sokan azt tartják, hogy hatékonyan gyógyítja a megfázást és csillapítja az influenza tüneteit.

Vajon a nagymama gyógyító levese csupán placebóként működik vagy tudományosan is alátámasztható a gyógyhatás?

A modern kutatások ma már megerősítik, amit generációk ösztönösen tudtak:

a húsleves valóban segít, és a hatásmechanizmusa meglepően sokrétű.

A történet egy nebraskai pulmonológus feleségének levesével kezdődött, ami végül a laboratóriumban kötött ki, és igazolta a népi bölcsességet.

A legfontosabb bizonyítékot egy, a CHEST orvosi szaklapban publikált, mára klasszikussá vált kutatás szolgáltatta.

A vizsgálat során laboratóriumi körülmények között mutatták ki, hogy a hagyományos, csirkéből és zöldségekkel készült húsleves képes gátolni a neutrofilek, azaz a gyulladásos folyamatokban kulcsszerepet játszó fehérvérsejtek mozgását.

Ez a mérsékelt gyulladáscsökkentő hatás magyarázatot adhat arra, miért érezzük a felső légúti fertőzések tüneteinek enyhülését egy tál forró húsleves után.

„A vizsgálat bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a csirkelevesnek lehet gyulladáscsökkentő aktivitása, nevezetesen a neutrofil vándorlás gátlása” – nyilatkozta Dr. Stephen I. Rennard, a tanulmány vezető szerzője. A hatást ráadásul nemcsak a házi leves, de több kereskedelmi forgalomban kapható termék is mutatta, jelezve, hogy az aktív összetevők komplex kombinációja felelős a jótékony hatásért.

A leves fizikai hatása is azonnal érezhető.

Egy korábbi klinikai kísérlet igazolta, hogy a forró csirkeleves elfogyasztása után öt perccel jelentősen megnőtt az orrváladék áramlási sebessége, hatékonyabban, mint a forró víz esetében. Ez a hatás körülbelül fél órán át tartott, és hozzájárult az orrdugulás enyhítéséhez.


A meleg gőz belélegzése és a levesben lévő aromás vegyületek együttesen segítik a letapadt váladék oldását. „…a csirkehúsleves… növelte az orrnyák-áramlás sebességét jobban, mint a meleg víz” – összegezte a tapasztalatokat Dr. Elizabeth Kightlinger, a Cleveland Clinic orvosa.

Betegség idején a megfelelő hidratálás és elektrolitpótlás kulcsfontosságú, a húsleves pedig mindkettőt biztosítja.

A meleg, sós lé nemcsak a kiszáradástól véd, hanem enyhíti a torokfájást is, miközben könnyen emészthető tápanyagokat juttat a szervezetbe.

A húsból kioldódó fehérjék és cink, a zöldségekből származó vitaminok, antioxidánsok és rostok mind hozzájárulnak az immunrendszer támogatásához.

A Harvard Health szakértői is a zöldségekkel teli, mérsékelt sótartalmú leveseket ajánlják mint tápláló, laktató és szívbarát „egyfazékos” ételeket.

Magyarországon persze a húsleves valóságos kulturális ikon, nem csak egy étel.

Egy reprezentatív felmérés szerint a magyarok 36,3 százalékának ez a kedvenc fogása, magasan megelőzve a mezőny többi tagját.

A modern „csontleves” trend kapcsán viszont fontos tisztázni, hogy bár a hosszú főzés során valóban oldódnak ki a csontokból és porcokból kollagén-előanyagok és aminosavak, ezek koncentrációja rendkívül változó. A leves nem helyettesíti a célzott kollagénkúrát, bár a benne lévő tápanyagok ettől még értékesek.

Természetesen a húsleves sem csodaszer, és vannak, akiknek érdemes óvatosnak lenniük vele.

A magas purintartalom miatt köszvényes betegeknek érdemes mérsékelni a fogyasztását.

A bolti, instant változatok pedig gyakran túlságosan sósak, ráadásul ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyeknek a fogyasztása rengeteg egészségügyi kockázattal jár.

A legjobb a házi, sok zöldséggel, lassan főzött húsleves, ahol mi magunk szabályozhatjuk a só mennyiségét. A tudomány által is vizsgált „nagymama levese” egy 2,5 kilogramm körüli tyúkból, csirkeszárnyakból, rengeteg hagymából, édesburgonyából, paszternákból, répából és zellerből készült.

forrás



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?