Torkig vannak.
Még fel sem dolgozták a debreceniek a kínai CATL vállalat akkumulátorgyárának megépülését, az Orbán-kormány most úgy döntött, nem áll meg itt, és bejelentették: egy újabb üzemet húznak fel Debrecenben, amit – a szintén kínai – Eve Power nevű cég fog megépíteni. Mint a Népszava írta, a kínai vállalat 400 milliárdos létesítménye az itt épülő BMW-gyárat szolgálja majd ki.
A kabinet most is busásan támogatja a kínai beruházást, amihez
14 milliárdot hozzá is csapott.
Ezzel legalább 289 milliárdra nő az az összeg, amit kínai akkumulátorgyárra költ a kormány csak Debrecenben. A CATL-nél 100 milliárdos nagyságrendet ismertek el, és 175 milliárdért fejlesztik az üzemek miatt a víz- villany- és vasúthálózatot. Viszonyításképp hozzátették: 289 milliárdból Budapest több mint kilenc hónapig tudna működni.
„Váratlan, megdöbbentő, érthetetlen. A debreceniek haragját biztosan ki fogja váltani, hiszen még a déli övezetbe tervezett CATL ügyét sem nyelték le, és máris nyakukba kapták az újabb, cseppet sem kívánatos akkuberuházás hírét”
– értékelte a „fejleményeket” Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület önkormányzati képviselője, jelezve, már az első gyár ügyében is óriási tiltakozás bontakozott ki.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kedden a többi között arról is beszélt:
„Az az ország, amelyik magához tudja vonzani az elektromos akkumulátorgyárak építését, hosszú távú garanciát kap arra, hogy a gazdasága növekedni fog.”
Győrffy Dóra közgazdász-professzor, az MTA doktora ugyanakkor a lapnak korábban azt mondta:
„Magyarország nem fejleszt akkumulátort, nem itthoni cégeknek jelent bevételt,
arról van szó, hogy ázsiai országok telepítik ide akkugyártásukat.”
Az akkumulátorgyártás energiafaló ágazat, Magyarország pedig energiaszegény ország, vagyis a hiányzó energiát importálni kell – hangsúlyozta a szakértő.
Szijjártó Péter ugyan igyekezett megnyugtatni mindenkit, miszerint a debreceni embereknek az elektromos akkumulátorgyárak építése miatt „semmi félnivalójuk nincsen”, mert Magyarországon „az európainál jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmazunk”.
Ugyanakkor a miniszter már nem szólt arról, hogy például a Hajdú-Bihar vármegyei kormányhivatal igyekezett fellépni azokkal szemben, akik az egyik engedélyt meg akarták nézni. Korábban beszámoltunk arról is, hogy az ügyben tartott közmeghallgatásokat szándékosan úgy szervezték, hogy korlátozzák a résztvevők számát, majd pedig a botrányok miatt módosították is a közmeghallgatás intézményét, hogy a „köz” többé már ne jelenhessen meg a meghallgatásokon.
Majd kiderült az is, hogy eltüntettek a kormányhivatal honlapjáról egy olyan szakértői véleményt, amely az akkumulátorgyárak óriási vízigénye miatt aggódók érveit támasztotta alá.
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét ezt követően Pintér Sándor utasítására azonnali hatállyal kirúgták.
„Magyarországon kevés kérdésben van olyan széles körű konszenzus, mint a környezetvédelem fontosságát illetően”
– állította Szijjártó Péter kedden annak ellenére, hogy méretes helyi tiltakozások bontakoztak ki, valamint hogy többen is bírósághoz fordultak az ügyben. Ez arra enged következtetni, hogy nem igazán van „konszenzus” az akkumulátorüzemekkel kapcsolatban.
Jávor Benedek jelezte: az újabb kínai gigantikus akkumulátorgyár miatt is
panasszal fordul az Európai Bizottsághoz.
„Most nyert értelmet a kormány döntése, hogy a jövőben már nem kell személyes közmeghallgatást tartani ilyen ügyekben.
Jól látható, hogy félnek a néptől, annak haragjától,
és ezért eleve elkaszálták annak a lehetőségét, hogy a debreceniek egy, a korábbihoz hasonló, a város kormánypárti vezetőit nem kímélő, kritikus fórumon mondják el véleményüket a nekik nem tetsző beruházásról”
– mondta a Civil Fórum Debrecen Egyesület önkormányzati képviselője.
„Úgy tűnik a kormány semmilyen politikai árat nem sajnál azért, hogy »teleszórja az országot« akkumulátor-gyárakkal, és láthatóan az sem érdekli, ha emiatt a jövőre esedékes önkormányzati választásokon ezekben a városokban elveszíti a hatalmát,
vagy ha az emberek utcára vonulnak tiltakozásul”
– tette hozzá.
