Az Európai Parlament frakcióinak többsége hétfőn közös levélben bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy ne adjon forrást az országnak – számol be az EUobserver.

A Kereszténydemokrata, a Szociáldemokrata, a liberális Renew és a Zöldek frakciója a kisebbik baloldali pártcsaláddal egyetemben arra figyelmeztetett, hogy a legújabb magyarországi törvényalkotási fejlemények

„továbbra is hozzájárulnak az uniós értékek aláásásához, valamint a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia romlásához”.

Az ominózus levélben egyöntetűen bírálták Orbán Viktor populista „nacionalista” kormányát, amiért megnyirbálta a magyar demokratikus szabadságjogokat, jelesül a tanárok véleménynyilvánítási szabadságát és sztrájkjogát, illetőleg csorbította az LMBT-személyek jogait is.

Az öt pártcsalád összesen 530 képviselőt reprezentál a 705 tagú EP-ben, és szintén kritizálták azt a törvénytervezetet, mely a névtelen feljelentők védelme mellett lehetővé teszi, hogy névtelenül jelentsék be azokat a személyeket, akik a házasság és a család alaptörvény szerint elismert szerepét vitatják. A vonatkozó törvényt a parlament kormánypárti többsége ugyan április 11-én elfogadta, de Novák Katalin köztársasági elnök még nem írta alá. Értékelése szerint a törvényjavaslat egyes elemei „a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják”.

Közös levelükben ezért felszólították a Bizottságot, hogy a hiányolt demokratikus elvek teljesüléséig tartsa vissza az Orbán-kormánynak szánt helyreállítási alap pénzeit.

Tizenöt uniós ország már bírósági eljárást indított Orbán Viktor kormányával szemben a szerintük az azonos nemű párokat érintő diszkriminatív politika miatt.

A lap felidézte azt is, hogy a figyelmeztetésre akkor került sor, amikor hétfő reggel Varga Judit igazságügyi miniszter és Didier Reynders, a Bizottság igazságügyi biztosa találkozott, hogy megvitassák a folyamatban lévő magyar igazságügyi reformterveket, amelyek célja több milliárd EU-s forrás feloldása. Arról mi is beszámoltunk, hogy az igazságügyi kérdésekben „technikai megállapodás” született; ám egyelőre korai lehet a tárcavezető optimizmusa.

Az igazságügyi reformok részét képezik annak a 27 mérföldkőnek, amelyek teljesítése esetén válik lehetővé a Magyarország helyreállítási alapjában megrekedt 5,8 milliárd eurónyi uniós forrás kifizetése, ugyanakkor előfeltételei a kohéziós támogatások korrupciós és jogállamisági aggályai miatti elakadásának is.

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (második sor, b6) az európai uniós tagországok állam- és kormányfői kétnapos találkozójának első napján Brüsszelben 2023. február 9-én. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda)