Míg itthon gyakorlatilag megfő a fejünk az irdatlan hőségtől, és az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a következő napokban a napi középhőmérséklet meghaladja majd a 27 Celsius-fokot, addig Romániában pár nappal ezelőtt még hatalmas hófallal küzdöttek, ugyanis a Kárpátok bércein szibériai állapotok uralkodtak. Hétfő reggel 8 órától országosan életbe lépett a kánikulára figyelmeztető vörös kód, amelyhez jobb, ha hozzászokunk a jövőben.

Hiába írunk júniust, helyenként nyolcméteres hó állt a romániai Transzfogarasi úton, június 15-én. Persze azóta már ott is helyreállt a világ rendje és mondhatni beköszöntött a helyi mérce szerinti normális, 25 fokos nyár, de ez még így is jóval elmarad a hazai állapotoktól, itthon ugyanis már napok óta 30 fok fölötti a hőmérséklet, helyenkét pedig a 40 fok sem kizárt.

Ha tehát csak a mostani időjárási körülményeket vesszük alapul, akkor is kijelenthető, hogy a globális felmelegedés vitathatatlan tény, amely egyre inkább érezhető Magyarországon és az egész világon is. A Föld hőmérsékletének emelkedési üteme ráadásul több, mint riasztó.

A Twitteren a napokban közzétettek egy grafikont, amely a Föld éves átlag hőmérsékletének eltérését mutatja az elmúlt 2000 évben a 20. századi átlaghoz képest. Mivel az időjárási mérőállomásokról származó adatok nem állnak rendelkezésre a távoli múltra vonatkozóan, a kutatáshoz számos közvetett módszert alkalmaztak, többek között a fák évgyűrűinek növekedésének elemzésén alapuló úgy nevezett dendrokronológiai módszert. Ez ugyanis lehetővé teszi az adott időpontban uralkodó időjárási viszonyok megközelítő becslését.

Just thought you should know pic.twitter.com/MxWPLvbOZe

— Brian Kahn (@blkahn) June 15, 2021

Egyre gyorsabb a globális felmelegedés az elmúlt évtizedekben

Amint az ábrán látható, gyakorlatilag az egész időszak – a végétől eltekintve – alacsonyabb hőmérsékleti értékeket mutatott, mint az 1901-2000 közötti átlag. Csak elvétve voltak voltak melegebb évek mint 2020. Figyelemreméltó továbbá a grafikon második része is, amikor jelentős lehűlés következett be. Ez volt az úgynevezett kis jégkorszak, amely nagyjából a 19. század közepéig tartott.

A legijesztőbb azonban a grafikon utolsó része, amely az utóbbi évek hőmérsékletének rendkívül erős és intenzív emelkedését mutatja.

A helyzet Magyarországon sem rózsásabb

Magyarországon a meteorológiai mérőállomásokon mért évi középhőmérsékleti értékek alapján a melegedés mértéke 1901-től országosan meghaladta az 1 Celsius-fokot, Budapesten pedig a 1,5 Celsius-fokot, melynek következtében akár pár évtizeden belül teljesen átalakulhat az itthoni éghajlat, és 6 hónapos nyaraink lehetnek.

Erre Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmányban mutatott rá. A szakember és csapata az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokat felhasználva nézték meg, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázolták fel a jövőben várható további változásokat.

A kutatók szerint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések nélkül 2100-ra kevesebb mint két hónapig fog tartani a tél és az átmeneti tavaszi, valamint őszi időszak hossza is tovább zsugorodik.

Ha tovább fog emelkedni a hőmérséklet, annak beláthatatlan következményei lehetnek

Számos tanulmány kimutatta már, hogy az évszakok hosszának és kezdetének változása jelentős környezeti és egészségügyi kockázatokkal jár. Többek között a madarak megváltoztatják vándorlási szokásaikat, a növények fejlődési szakaszai eltolódnak. A változások megzavarhatják az állatok és táplálékforrásaik összehangoltságát, felborítva az ökológiai közösségeket.

Az évszakok eltolódása a mezőgazdaságra is súlyos hatással lehet, különösen, ha a hamis korai tavaszok és a késői hóviharok elpusztítják a rügyező növényeket. Az elhúzódó vegetációs időszak miatt az emberek több allergiát okozó pollent fognak belélegezni, és a betegségeket terjesztő trópusi szúnyogok egyre északabbra, így többek között Magyarországra húzódhatnak.

A forróbb és hosszabb nyarakat rendszeresebb és intenzívebb hőhullámok, valamint erdőtüzek kísérhetik. A melegebb és rövidebb telek olyan változékonyságot idézhetnek elő, amely fagyhullámokhoz és téli viharokhoz vezethet.

Egyelőre azonban sajnos semmi sem utal arra, hogy a globális felmelegedés meg fog állni, és noha vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint az elkövetkező években ez átmenetileg lelassul, de semmiképpen sem áll meg. Ezért mindent meg kell tennünk, amit a tudomány és a hatóságok javasolnak, hogy legalább némileg kézben tartsuk az éghajlati válságot. Rajtunk múlik, hogy mi fog történni az időjárással a jövőben, és hogyan fog kinézni a Földünk néhány évtized vagy néhány évszázad múlva.

forrás: noizz.hu