A nyugdíj összege és a korhatára is a felnevelt gyerekek számától kellene függjön közgazdasági szakemberek szerint. A javasolt pontrendszert a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján mutatták be.

A növekedés.hu így ír a konferencián elhangzottakról:

A szakmai kerekasztal-beszélgetésen arról volt szó, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható, mert egyrészt a rendszer alapja a következő nemzedék járulékfizetési képessége, és semmiféle tartalék nem áll a rendszer mögött.

A nyugdíjak mögött implicit adósság áll, azaz bár nominálisan nem jelenik meg adósságként az összeg, amit az állam nyugdíjfizetésre hitelként felvesz, de attól még létezik. további hiányosság, hogy a rendszerben pénzügyi és szolidaritási elemek keverednek: a most aktívak fizatik a mostani nyugdíjakat, azt remélve, hogy mikor ők nyugdíjasok lesznek, az akkori aktívak is fizetik majd az övéket. A fenntarthatósághoz továbbá folyamatos népességnövekedés szükséges, vagy a termelékenység emelkedése. Anyagilag nem éri meg gyermeket nevelni a mai nyugdíjrendszer alapján, ez a helyzet a hetvenes évek óta fennáll – mondta Banyár József, a Corvinus Egyetem tanára.

Kovács Erzsébet, a Corvinus oktatója, lszerint csökkent a szülőképes korú nők aránya, a nyugdíjaskorúaké pedig nőtt, a fenntarthatósághoz szükséges családonkénti átlag gyerekszám pedig 1,42-1,55 közötti, ami messze van a kívánatos 2,1-es értéktől. A rendszernek nincs fedezete és óriási hibája, hogy a humántőke megtérülését elszakítja annak létrehozásától, azaz a gyermeket közjószágnak tekinti – írja a portál.

Nagy gond, hogy a gyermeknevelés terhei a szülőket terheli, hasznát viszont az állam élvezi a járulékok beszedésével.

A megoldás a szakemberek szerint az lehetne, ha figyelembe vennék, hogy ki, hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, a rendszert ugyanis maga a felnevelt gyerek fogja finanszírozni. Ehhez a gyermekteleneknek adóval kellene hozzájárulniuk.

A szakemberek által javasolt új rendszer pontrendszer alapján számolná a nyugdíjat, a gyermekek nevelésében résztvevők minden felnevelt gyermek után pontokat kapnának.

Az adott évben érkező befizetéseket az adott évben nyugdíjban lévők pontjai arányában osztanák szét. Így a gyermekteleneknek jóval kisebb lenne a nyugdíja, vagy ha nem, akkor az ő nyugdíjkorhatárukat meg kellene emelni.

A rendszer második pillére az lenne, hogy az emberek a munkába állásuktól kezdve bizonyos összeget fizetnének be, amiből a normál- és a megemelt nyugdíjkorhatár közti időszakot finanszíroznák a gyermektelenül maradók számára. Ha valakinek gyereke születik, onnantól ebbe erre nem kéne fizetnie.

Fontos kiemelni, hogy itt egy szakmai javaslatról van szó, ilyen jellegű átalakítás egyelőre nincs a törvényhozás előtt. Még.

forrás: blikk.hu