Gondoltad volna, hogy a Volkswagen valójában nem autóból gyártja a legtöbbet? Hát azt, hogy az Adidas és a Puma között olyan nagy a nézeteltérés, hogy a két világcég németországi székhelyén a mai napig utálják egymást az ott élő emberek? Nem?! Akkor az alábbi cikk valószínűleg számodra is tartogat izgalmas meglepetéseket, most ugyanis ilyen és ehhez hasonló kevésbé ismert érdekességeket hoztunk nektek a világ legnépszerűbb cégeinek rejtett oldaláról.
1 Sírig tartó ellentét az Adidas és a Puma cég alapítói között.
Valószínűleg sokan hallottatok már róla, hogy az Adidas-t és a Puma-t két testvér, Adolf és Rudolf Dassler alapították, egy igen komoly nézeteltérés következtében. Ez a nézeteltérés pedig a két cég világhírűvé válása után csak még tovább erősödött, az eltérő politikai nézetek miatt ugyanis olyan ellenségeskedés és rivalizálás kezdődött a testvérpár között, ami egészen a halálukig tartott.
Arról azonban már kevesebb mindenkinek van tudomása, hogy ez a rivalizálás tulajdonképpen a két testvér halála után is folytatódott, az Adidas és a Puma cég székhelyéül szolgáló németországi Herzogenaurach-ban ugyanis mind a mai napig utálják egymást a rivális cégnél dolgozó emberek.
Olyannyira, hogy a németek egy gúnynevet is adtak a városnak: a „hajlított nyakúak városának” nevezik, mivel az évtizedek során szokássá vált, hogy ha két ember találkozott az utcán az emberek azonnal egymás cipőjét kezdték vizslatni, hogy vajon Puma- vagy Adidas párti az illető.
2 Jack Daniel’s kávé
Az amerikai Jack Daniel’s vállalat a World of Coffee céggel együttműködve whisky ízű kávét termel. Természetesen nincs alkohol az élénkítő italban, ám annak íze megszólalásig hasonlít a jó öreg Tennessee Whisky ízére. Ezt egyébként karamell és egyéb más ízfokozók segítségével érik el.
3 A magyar feltaláló, aki pert nyert az Adidas ellen.
Oroszi László 1995-96-ban fejlesztette ki az irányítósávos futballcipőt, majd találmányát le is védette. A cipő nagy sikert aratott, és még a német sportszergyártó céghez, az Adidashoz is eljutott az újítás híre. A cég képviselői 2 párt is kértek Oroszitól. 2000-ben aztán az Adidas Oroszi bordázott felületével ellátott modelleket dobtak piacra. Az Adidas Precision és az Adidas Mania névre hallgató modellek hatalmas sikert arattak, nyilván nem kevés bevételt hozva ezzel a cégnek.
Oroszi szabadalombitorlással vádolta a céget, de mint kiderült, a szakember aki segédkezett neki a levédetéskor, hibát követett el. Ennek a hibának az lett az eredménye, hogy a kidolgozott bordázott felület szabadalma csak Magyarországra terjedt ki, ezért nemzetközi pert nem lehetett indítani. Ebből kifolyólag a pereskedés szörnyen bonyodalmas lett és több mint egy évtizedig el is húzódott.
2014-ben végül Oroszi javára döntött a bíróság. Bár erkölcsileg ez hatalmas sikernek fogható fel, de a kártérítési per még csak ekkor vehette kezdetét. A korábban akár százmilliós nagyságrendűnek hitt kártérítés sajnos nem valósult meg. A hosszadalmas, 14 évig húzódó jogorvoslati eljárásban végül 2016-ban hirdették ki a Fővárosi Ítélőtábla döntését. A bíróság jogerősen helyt adott Oroszi gazdagodás-visszatérítési igényének. Az ítélet szerint az Adidasnak egyértelműen fizetnie kell, ám csak töredékét a valós anyagi kárnak.
4 Nike és az Aztec cipők.
Bármilyen hihetetlen is, a Nike szintén pórul járt az Adidasnak köszönhetően. Történt ugyanis, hogy a Nike már épp készült piacra dobni legújabb, Aztec névre keresztelt futócipőjét, amikor váratlan telefonhívást kapott a versenytárstól. Mint kiderült, az Adidasnak ekkor már piacon volt egy úgynevezett „Aztec Gold” cipője, ezért hatalmas perrel fenyegette meg a versenytársat, hogyha az tényleg piacra mer dobni egy hasonló nevű cipőt.
A fenyegetés után a Nike egyik társalapítója, Bill Bowerman végül úgy döntött, hogy a cég visszakozik, így végül minden marketing és ezzel kapcsolatos kampány tervüket asztal alá söpörve, Cortez néven dobták piacra a legújabb futócipőjüket. A névválasztás sem véletlen: Hernán Cortés (innen jött a Cortez név) spanyol konkvisztádor vezette ugyanis azokat a spanyol csapatokat, akik a 16. században végül leigázták az Azték birodalmat, és ezáltal létrehozták a ismert Mexikót.
5 Chevrolet Camaro vs. Ford Mustang
Amikor a General Motors 1966-ban bemutatta a Ford Mustang riválisának szánt Chevrolet Camaro sportautót, az újságírók megkérdezték a Chevrolet sajtófelelősét, hogy „mi az a Camaro?”. A férfi erre azt válaszolta: „ez egy apró, mérges állat, ami Mustang-okat eszik”.
6 Háború a www.Nissan.com címért.
Gyakran előfordul, hogy a cégek és magánszemélyek között hatalmas vita alakul ki a domain nevek birtoklása végett, ám olyanra, mint ami a www.nissan.com címért dúlt, még nem volt példa.
Történt ugyanis, hogy 1994-ben az izraeli származású Uzi Nissan teljesen legálisan megvásárolta a www.nissan.com címet, hogy saját webhelyet hozzon létre a számítástechnikai eszközöket és szolgáltatásokat kínáló cégének. Igen ám, de 5 évvel később a japán autógyár, a Nissan is bejelentkezett ugyanezért a webcímért.
Az autógyár végül 10 millió dollárra perelte a férfit, mivel az nem volt hajlandó eladni nekik a webcímet. Ezután egy hosszadalmas jogi huzavona következett, ami alatt az izraeli származású férfi teljesen tönkrement, ám csodák-csodájára végül mégis megnyerte a 10 éven át húzódó pert.
Sok köszönet persze nem volt benne, az autógyárat ugyanis csak 16 millió forintnak megfelelő dollár kártérítésére ítélte a bíróság, mialatt Uzi Nissan-nak teljesen becsődölt a saját cége. Az izraeli férfi azonban csak azért sem adta fel, a www.nissan.com
ma is az ő tulajdonában van, ám ma már csakis arra használja, hogy az autógyár iránti gyűlöletét fejezze ki a weboldallal. (nézzétek meg nyugodtan)
7 Steve Jobs – olasz ruházati márka.
2012-ben Olaszországban, a testvérpár Vincenzo és Giacomo Barbato megalapították a maguk saját olasz ruházati márkájukat. Nem lacafacáztak sokat a névválasztással, egyszerűen „Steve Jobs
”-nak keresztelték el a cégüket.
Nem véletlenül ismerős ez a név, ugyanis épp így hívják az Apple cég egykori alapítóját is, aki bár ekkor már nem élt, de a családja és az Apple nagyon felháborodott a pimasz testvérpár névválasztásán. Tenni azonban nem nagyon volt mit, mivel Steve Jobs neve ekkor még nem volt védjegyoltalom alatt, ezért a testvérpár teljesen jogerősen szabadalmaztatta a számítástechnikai zseni nevét viselő céget. Az Apple persze megpróbálta bírósági úton megtiltani a névhasználatot, de ez végül nem sikerült.
8 A Sony és az úszáshoz tervezett fülhallgatók katasztrófája.
2014-ben a japán megpróbált egy teljesen új piacra betörni: valamilyen oknál fogva úgy gondolták, hogy vízálló fülhallgatókat dobnak piacra azzal a céllal, hogy az emberek majd zenét akarnak hallgatni úszás közben és a víz alatt. A rendkívül elegánsan, vizespalackokba csomagolt fülhallgatókat el is kezdték terjeszteni a strandok és egyéb sportlétesítmények közvetlen közelében, ám a próbálkozás totális kudarcot vallott, mint kiderült: az emberek egyáltalán nem akarnak zenét hallgatni a víz alatt. Pech.
9 Az Uber elleni tiltakozás, ami visszafelé sült el.
2014-ben a londoni taxisok fellázadtak és hatalmas tiltakozásba kezdtek az Uber telefonos alkalmazás ellen, ami olcsóbb és gyorsabb utazást tett lehetővé a londoni lakosok számára. A tiltakozás épp ellenkezőleg sült el: másnapra 850%-kal megnőtt a londoni Uber-felhasználók száma.
10 A Michelin-gumiember valódi neve: Bibendum.
A Michelin cég logójában szereplő mályvacukor-beütésű gumiemberke valódi neve „Bibendum”. Az 1894-es Lyon-i kiállításon mutatták be először, megtervezésében pedig a Michelin-testvérek is segédkeztek. Bibendum valójában fehér kerékpár gumiabroncsokból készült, ám ma már nagyot változott a dizájnja, ma már fehér autógumik alkotják. Még egy kis érdekesség: Bibendum a világ egyik legrégebbi védjegy-tulajdonosa.
11 Volkswagen kolbászok.
A Volkswagen szó hallatán legtöbbünknek azonnal a német autók jutnak eszünkbe, pedig akár hiszed, akár nem, a cég nem autóból gyárt legtöbbet. Ennek megértéséhez azonban kicsit vissza kell repülnünk az időben: egészen 1973-ig, amikor is a Volkswagen kolbászgyártásba kezdett, hogy saját maga láthassa el élelemmel a gyárában dolgozó munkásokat.
A saját márkás kolbászok akkora sikert arattak, hogy később a globális piacra is betört a cég, 2015-re pedig már odáig jutott, hogy több húskészítményt értékesített, mint autót. A Volkswagen márkájú kolbászokat ma már minden német szupermarketben, de még a Michelin-csillagos szállodákban és éttermekben is megtalálhatjuk.
12 Victoria titka a szúnyogok ellen.
Az Új-Mexikói Állami Egyetem kutatói rájöttek, hogy a Victoria’s Secret „Bombshell” névre hallgató parfümje kiváló szúnyogriasztó. Olyannyira, hogy jobban távol tartja a szúnyogokat, mint a speciálisan erre a célra kifejlesztett szúnyogirtók.
A felfedezés azért is volt érdekes, mert a kutatók előzetesen úgy tartották, hogy a gyümölcsös aromák vonzzák a vérszívókat, és a teszt is eredetileg arra irányult volna, hogy mennyire csábítja el a parfüm a szúnyogokat.
13 A Nikon és a rasszista kamerák.
Érdekes módon a japán Nikon céget igen komoly rasszista vádakkal illették, miután a Coolpix S630-as fényképezőgépek arcfelismerő szoftvere az ázsiai emberek arcára fókuszálva a következő feliratot írta ki a kijelzőre: „Valaki pislogott?!”
14 A Burger King és a balkezes hamburgerek.
1998. április 1-jén a Burger King egy teljes oldalas hirdetést hozott le az USA Today újságban, amiben azt állították, hogy egy új hamburgert dobnak piacra, ami speciálisan balkezes emberek számára lett kifejlesztve. A hirdetésben még azt is leírták, hogy a balkezeseknek szánt hamburgerek összetevői ugyanazok, mint a szokásos hamburgereké, pusztán 180 fokkal elfordították azokat, a balkezesek kényelme érdekében.
Bár az egész csak egy bolondok napjára készült tréfa volt, az elkövetkezendő napokban több ezer dühös balkezes ember tért be a Burger King amerikai éttermeibe, hogy balkezes hamburgerért reklamáljon.
15 Oreo és Hydrox.
1912-ben az amerikai National Biscuit Company piacra dobta az Oreo márkát – és azóta is ez a piskótatallér a legkelendőbb sütemény az Egyesült Államokban annak ellenére, hogy 1908-ban már létezett egy úgynevezett Hydrox márka, mi épp ilyen kekszet gyártott. Noha a Hydrox még az ezredfordulóig létezett, az amerikaiak mindig is úgy tekintettek rá, mint Oreo-hamisítványra, pedig 4 évvel az Oreo előtt dobták piacra.
16 Heineken téglák.
1960-ban a Heineken cég alapítójának unokája, Freddy Heineken meglátogatta a Karib-tenger déli részén található Curaçao szigetet, ahol nagy meglepetésére Heineken sörösüvegek ezrei hevertek a tengerparton. Ez a látvány olyannyira felháborította Freddy-t, hogy kitalálta: a cég tégla formájú üveggyártásba kezd, hogy a partra sodort üvegekből az emberek legalább házat építhessenek maguknak.
Ezt követően 100 ezer tégla formájú palack jött le a futószalagról, ám túl magas volt a termelési költségük, valamint az ügyfelek is panaszkodtak a szokatlan alak miatt, (nehezebb volt megfogni) ezért a cég leállította a tégla alakú sörösüvegek termelését.
17 A Shell és a kagylóeladás.
A főként olaj és üzemanyag-gyártó szerepet betöltő Shell céget valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, ahogy a sárga-piros kagyló formájú logóját sem. A kagyló logó megértéséhez azonban vissza kell utaznunk kicsit az időben.
A Shell céget 1833-ban alapították meg, amikor is az angol üzletember, egy apró üzletet nyitott, ahol egzotikus dolgokat, főként tengeri kagylókat és abból készült ékszerdobozokat kezdett árusítani London szívében. Az üzlet egész jól karistolt, ám a valódi sikert Samuel fia hozta meg, aki a céget átvéve új profilként kerozint kezdett el szállítani a Szuezi-csatornán keresztül a Közel-Keletre. Ekkor indult el a cég a multinacionális olajvállalattá válás útján.
