Bolygónkat kismillió más élőlénnyel közösen használjuk, melyek mindegyike nagyban különbözik egymástól. Mindegyik fajnak megvannak a maga sajátosságai, melyek igazán érdekessé és lenyűgözővé teszik az adott állatokat. Tudtad például, hogy a víziló izzadtsága vörös színű? Hogy a binturong nevezetű állatnak pattogatott kukorica illata van? Hát azt, hogy vannak olyan antilopok, amik madarakat esznek?! Nem baj, ha nem, ezeket az izgalmas tényeket ugyanis valamiért sosem hangoztatták a környezetismeret és biológia órákon – ám most összegyűjtöttünk belőlük egy jókora adagot, hogy pótolhassuk az elmaradásunkat.
1 A jegesmedvék fekete bőrrel és színtelen szőrrel rendelkeznek, amik csak azért tűnnek fehérnek, mert a szőrszálak visszaverik a látható tartományba eső fényt. Kezdetben a karmai is feketék, ám a folyamatos kopástól ezek idővel kifehérednek.
2 A hím lámák leharapják más hímek heréit, hogy megszabaduljanak a versenytársaktól a párzási időszakban.
3 Ha egy kígyónak mozgatható szemhéja van, akkor az valójában nem kígyó, hanem láb nélküli gyík.
4 Az újszülött pandák teljesen fehérek. Fekete foltjaik csak később jelentkeznek, épp úgy, mint a dalmata kutyák esetében.
5 Vannak olyan férgek, melyek köveket esznek.
6 Azért, hogy a víziló megvédje magát az erős napfénytől vérvörös izzadtságot termel, ami úgy működik, akár egy jó erős naptej.
7 A karibi flamingó és a rózsás flamingó különböző színű madarak. Egyedül fiókakorban hasonlítanak egymásra.
8 A tigrisek szeretnek úszni, de az oroszlánok nem. Ez genetikailag van beléjük kódolva.
9 Az oposszumok több tucat mérgező kígyót és több ezer kullancsot fogyasztanak évente, ráadásul ritkán kapnak el veszettséget, mivel túl hideg a vérük.
10 A rákok vedlés után megeszik az exoskeletonjukat (külső váz), hogy helyreállítsák testükben a kalcium egyensúlyt.
11 A selyemkakukkok csibéinek szájában amolyan „céltábla”-szerű jelzések láthatók, hogy a szülők tudják, hova kell tenni az ételt.
12 A binturong nevű emlősnek az izzadtsága pattogatott kukorica és vaj illatú.
13 A legbüdösebb szagot valójában nem a görények bocsájtják ki a rájuk támadó ellenségekre, hanem a tamandua nevezetű hangyászféle.
14 A sárgahátú bóbitásantilop nem csak füvet és gyümölcsöket eszik, hanem madarakat is, melyeket lesből támadva ejt el.
15 A sülök tüskéi csak életük első 30 percében biztonságosak, amíg meg nem keményednek.
16 Az újszülött tobzoskák páncélja túl lágy, ezért az anyjuk a hasánál tartja őket, hogy veszélyhelyzet esetén ha összetekeredik, akkor ne csak magát, de utódait is megvédje.
17 Az elefánt szőre úgy nő, hogy ne melegítse, hanem hűtse a testét, ugyanis segít visszaverni a bőrét érő erős napsütést.
18 A mosómedve végtagjaiban érzékeny receptorok találhatók, melyek nedvesség hatására csak még érzékenyebbek. Nekik köszönhetően a mosómedvék egy tapintással képesek megállapítani, hogy mit is tartanak a mancsukban, illetve bármilyen felületen nagyon ügyesen képesek mászni.
19 Egy újszülött barna medve csak nagyjából 500 gramm súlyú. Felnőtt korára ennek az ezerszeresére nő.
20 A szarvasok párzási időszakban nemcsak a vetélytársakkal való küzdelemmel igyekeznek elbűvölni a nőstényeket, páfrány-parókát is hordanak, hogy még inkább elcsábítsák a kiszemelt nőstényt.
21 A kurtafarkú kenguru lenyeli, megemészti, majd újra elfogyasztja és megemészti az adott ételt. Ez lehetővé teszi számukra, hogy még több táplálékot nyerjenek ki az elfogyasztott ételekből.
22 Hogyan lehet meghatározni egy vörösfülű ékszerteknős nemét? A hímek morognak, a nőstények sziszegnek.
23 A ráják soha nem látják, amit esznek, mivel a szájuk és a szemük a testük két ellentétes oldalán helyezkedik el. Szaglásuk viszont fejlettebb, mint a látásuk.
24 A hím és nőstény pingvinek közösen keltik ki a tojásaikat. Amikor a hím elmegy enni és nem találja a fészekhez visszavezető utat, akkor hangos sikításokba kezd. Ezt a nőstény párja több száz pingvin hangja közül is felismeri és válaszol neki, a hím pedig ezt a hangot követve navigál vissza a fészekhez.
