Egy gyermek életében kétségkívül a nagyszülők töltik be az egyik legfontosabb szerepet, ám ettől függetlenül még nem érdemes minden lehetséges alkalommal lepasszolni őket a nagyinak, ezzel ugyanis több kárt okozhatunk, mint hasznot. Azon túl, hogy ez számos konfliktust és nézeteltérést tud okozni családon belül, az idősebb szülők pedagógiai módszerei sokszor nincsenek összhangban az éppen aktuális elvárásokkal.
1 Elavult gyermeknevelési módszerek.
Korábban a gyermekeket 37 fokos vízben fürdették, de a modern tanulmányok szerint a 33-34 fokos hőmérséklet az ideális számukra. Régen a szülők tejjel és gyümölcslével itatták a gyermekeiket, de ma már vannak olyan speciális tejkészítmények, amikben minden szükséges vitamin megtalálható. Ez csak néhány azok közül a dolgok közül, amik sokat változtak az elmúlt néhány évtizedben, arról nem is beszélve, hogy ma már számos praktikus gyermeknevelési tanácsot olvashatunk az interneten, ami a nagyszülők számára még ismeretlenek voltak akkor, amikor a saját gyerekeiket nevelték.
Mit kell tenni: ne féljünk elmagyarázni a nagyszülőknek, és ha kell, akkor vitatkozni is velük, hogy az élet nagyon sokat változott azóta, amikor ők nevelték a gyerekeiket, így sok olyan dolog van, ami bár annak idején helyesnek tűnt, ma már sokkal inkább helytelen. Kétségtelen, hogy a nagymamát nem szabad kizárni a gyermeknevelésből, de neki is alkalmazkodnia kell bizonyos szabályokhoz.
2 Mutassuk be a saját oktatási modellünket.
A 30 évvel ezelőtt használt nevelési módszerek jelentősen különböznek a ma használatosaktól. A mai nagyszülőkkel még nagyon szigorúan bántak gyerekként, és legtöbbször ők is így nevelték a saját gyerekeiket. Meglehet, hogy akkoriban még a „szigorral” is el lehetett érni a gyermek helyes útra terelését, de ma már más szelek fújnak. Régen az emberek alábecsülték a szeretet és a gyengédség fogalmát, ezért sokszor például egyszerűen magukra hagyták a síró gyermeket, míg az meg nem nyugodott. Ma már az ilyesmi egyáltalán nem tanácsos.
Mit kell tenni: a legjobb, ha a szülők azonnal tájékoztatják a nagyszülőket arról, hogy milyen módszerek és elvek szerint szeretnék nevelni a gyermeküket. Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania, aki részt szeretne venni a gyermek életében: ha a szabály az egyik nagymamára vonatkozik, akkor a másikra is.
3 Kényeztetés.
A nagymamák nagyon szeretik az unokájukat, ez tény. A mértéktelen szeretetükkel azonban csak egy gond van: néha akaratlanul is elrontják a gyermekeket. Például, ha a családban a gyermek úgy nő fel, hogy evés után minden családtag elpakol maga után, de a nagyinál azt hallja, hogy erre nincs szükség, mert az idősebbek majd megcsinálják helyette, az komoly ellentéteket szül. A gyermeket ez összezavarja, és nem fogja érteni, hogyan kell viselkedni, hiszen a számára fontos emberek különféle dolgokat várnak el tőle.
Mit kell tenni: fontos megvitatni a nagyszülőkkel, hogy mi az, amit nekik is el kell várniuk az unokától. Bármennyire is szeretik őket, ebből egyszerűen nem engedhetnek.
4 A családi élet befolyásolása.
A gyermekek nevelésében való segédkezés közben a nagymamák sokszor a családi élet alakulásában is komoly befolyást szereznek. Mindenben részt akarnak vállalni: a főzéstől, a vásárláson át, egészen az oktatásig. Ennek eredményeként a nagyszülő sokszor túlságosan is megpróbálja befolyásolni a család életét, ami komoly konfliktushoz vezethet.
Mit kell tenni: húzzuk meg a határokat. Amikor új család jön létre, fontos, hogy húzzunk egy fonalat a saját édesanyánk és az anyósunk előtt, amit nem szabad átlépniük. Ha ezt sikerül betartanunk, elkerülhetjük a fölösleges konfliktusokat és nézeteltéréseket.
5 A szülői tekintély aláásása.
A nagyszülők és a szülők sokszor jó zsaru – rossz zsaru szerepbe kerülnek, melynek eredménye a szülői tekintély aláásása. Képzeld el a helyzetet: leszidod a gyermeked, és megbünteted, mert valamit rosszul csinált vagy éppen nem csinált, de a gyermek odarohan a nagymamához, akitől azt hallja, hogy ne hallgasson rád, mert butaságokat beszélsz. A szülő tekintélye ezzel a gyermek szemében elveszik, és ezután még bátrabban fog majd ellenszegülni a saját szüleivel, pláne, hogy tudja, ott a nagymama, aki úgyis mindig az ő pártját fogja majd. Ez a gyereknél később problémás viselkedést okozhat.
Mit kell tenni: meg kell beszélni a nagymamával, hogy vagy a szülő pártját fogja, vagy pártatlannak kell maradnia az esetleges veszekedések során. Egy biztos: sosem szabad szembeküldenie a gyermeket a szülői akarattal.
6 Lelassítja a gyermek fejlődését.
A sok munka miatt a szülők gyakran sokat hagyják a gyermeket a nagymamánál, gondolva, hogy így majd jobb lesz nekik, de ez nem feltétlenül van így. A gyerekek a felnőttek viselkedésének másolásával tanulnak. Ha az anyuka és az apuka reggeltől-estig a munkahelyen van, akkor a gyermek nem lát maga előtt megfelelő követendő példát. Ha felnőttek sokat panaszkodnak a munkájukról, és arról, hogy milyen fáradtak miatta, akkor a gyermek sem fog majd szeretni dolgozni.
Mit kell tenni: ne próbáljuk meg teljesen a nagyszülők gondjaira bízni a gyereket, feltétlenül vegyük ki a részünket annak neveléséből, még ha ez esetleg pillanatnyilag a karrierünk rovására is megy. A gyermek fejlődése szempontjából a szülő jelenléte mindennél fontosabb.
7 Felelős döntések meghozatala.
A gyermek nevelése során számtalan nagyon komoly döntést kell meghoznunk. Ha ezt az anya és az apa nem teszi meg, akkor a nagymama próbálja majd meg, ám nem biztos, hogy ez a legjobb a gyermek számára.
Mit kell tenni: a szülőknek felelősséget kell vállalniuk a gyermekük boldogságáért és egészségéért. Ha azt akarod, hogy csináljon vagy épp ne csináljon valamit, akkor biztosíts számára mindent, ami segítségére van ebben.
8 Túlzásba vitt törődés.
A nagymama legszívesebben még a nyári melegben is ráadna egy pulcsit és egy sapkát a gyermekre, hogy biztos meg ne fázzon. Ugyanilyen alapon a házi feladatot is inkább megírja helyette, csakhogy a gyermeknek ne kelljen vele szenvednie. Bár tény és való, hogy a nagyszülő segíteni akar, de az ilyen túlzásba vitt gondoskodással valójában csak hosszútávú problémákat szül.
Mit kell tenni: mutassuk meg a nagyszülőknek, hogy mi hogyan viselkedünk a gyermekünkkel, és kérjük meg őket, hogy ők is hasonlóan bánjanak vele, még akkor is, ha az elveik nem ezt diktálják. Az ilyen szabályokat a nagyszülőknek be kell tartaniuk a gyermek fejlődése érdekében.
9 Túletetés.
Tanulmányok szerint azoknál a gyerekeknél, ahol a nagyszülő túlságosan nagy szerepet tölt be a nevelésben, az elhízás kockázata is magasabb, mint azoknál, akiket csak a szüleik nevelnek. Az idős emberek legtöbbször nagyon együtt érzőek, és bár legbelül talán ők is tudják, hogy nem kellene az a harmadik zacskó chips, mégis odaadják majd a gyermeknek, mert a gyerekek tudják, hogyan befolyásolják őket.
Mit kell tenni: fontos megismertetni a nagyszülőkkel a túlsúlyos gyermekekre leselkedő veszélyeket és betegségeket, ideértve az allergia, a cukorbetegség, a különböző szívproblémák, vagy épp az asztma kialakulásának kockázatát. A nagyszülőknek be kell látniuk, hogy „csont és bőr vagy” felfogás egy nagyon idejétmúlt és egészségtelen eszme: csak azért, mert nem gurul a gyerek a kövérségtől, az még nem jelenti azt, hogy éhezik és egészségtelen.
