A mai nappal beadta felmondását Zacher Gábor. A hírt maga az érintett közölte a hvg.hu-val, azonban korábban információként több orvostól hallottuk. Zacher azt mondta, a két hónapos felmondási ideje október végén jár le, addig ellátja feladatát. A sürgősségi osztályt vezette a Honvédkórházban.
 
 
 
 
Zacher azzal indokolta a döntését, hogy az a fajta személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette. Az egészségügyi munkavégzés veszélyeztetése egyben a beteg számára is veszélyeztető. Azt mondta, az elmúlt időszakban 9 orvos adta be felmondását – ezt épp tegnap tagadta le a Honvédelmi Minisztérium –.

Hatalmas terhelés nehezedett a sürgősségi osztályra, leamortizálódott a felszerelés, olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimumfeltételek 60 százalékával egy centrum nem tud felelősséget vállalni

– mondta Zacher.

Szeretek itt dolgozni, de kénytelen voltam a döntést meghozni. Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam.

Szeptember elsejei hatállyal más sürgősségi orvosok is beadták a felmondásukat, ők már benne vannak abban a 9 emberben, akit korábban említett. A Népszava, illetve a rezidensek érdekvédelmi képviseletei szerint a Honvédkórházban 112 traumatológus és aneszteziológus tagadta meg, hogy ingyen végezzen 12 óra önkéntes munkát, emiatt csúszhatnak az ütemezett műtétek, végső soron a sürgősségi ellátás is bajba kerülhet. A Honvédelmi Minisztérium tagadta, hogy ez így lenne, azt állították, fizetnek az orvosoknak. Gulyás Gergely miniszter a kormányszóvivőin azt mondta, a kórház eddig nem kért pluszpénzt a sürgősségi ellátásra.
 
 
 
Zacher Gábor felmondása és kritikái miatt megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy hogyan akarják a kialakuló krízishelyzetet kezelni, válaszukkal a cikket frissítjük.
No go zóna
A Honvédkórház sürgősségijéről különösen sok ijesztő történet keringett – nyilván ez összefüggésben áll azzal, hogy a legnagyobb kórházként a legleterheltebb is. Márciusban egy háziorvos, Mateisz Erzsébet egyenesen no go zónának kiáltotta ki, miután meghalt egy betege, akit először a sürgősségire vittek be, de onnan – a háziorvos állítása szerint nem megfelelő ellátás után – hazaküldtek. Az idős nő másnap visszakerült a kórházba, azonban egy másik osztályon a gondos ellátás ellenére nem tudták megmenteni az életét. Mateisz akkor azt mondta, az eset után próbált kommunikálni a kórház vezetésével, de lepattant róluk. A minisztérium szerint nem igaz, hogy nem látták el az idős asszonyt, bár azt nem részletezték, mi volt a szakszerű ellátás.
Egy másik, fél napig várakoztatott, majd elhunyt, súlyos beteg férfivel kapcsolatban Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetője korábban azt mondta, a lelkiismeretük tiszta, szakmai hiba nem történt, de a kapacitások végesek.
Márciusban megkérdeztük a HM-et, hogy ezek után milyen változtatás szükséges, de a válaszukból úgy tűnt, semmilyenre. Annyit írtak, „a Honvédkórház orvosai, úgy ahogyan eddig, ezután is az esküjükben vállaltak szerint mindent megtesznek a betegek gyógyítása és felépülése, valamint az emberi élet megmentése érdekében”.