A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi elnöke szerint az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) valójában nem bűnüldözési, hanem politikai célokat szolgál. Lánczi úgy látja, a szervezet feladata az ellenfelek lejáratása és sakkban tartása lesz.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi elnöke szerint az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) alapvetően politikai eszköz, amelynek nem a bűnüldözés a valódi célja. Az interjú elején Lánczi egy szimbolikus lépéssel foglalkozott: az NVVH-nek az ő korábbi hivatalának székhelyét jelölték ki.
Unger Anna, az NVVH elnökének kritikáival szemben az ingatlant védte. „Én Unger Anna helyében megköszönném, hogy már van egy kialakított helyiség, ahol be tudott menni, oda be van vezetve a kormányzati gerincháló, meg van oldva az őrzésvédelem, kamerarendszer, szóval egy csomó olyan dolog, amivel egyébként az én hivatalomnak, amikor felállítottuk, meg kellett küzdeni” – mondta Fekete Rita csatornáján.
A fő kérdés szerinte a szükségesség. A rendőrség, az ügyészség, a NAV és az Integritás Hatóság már létezik.
Azt mondta, hivatalának törvénytervezetét az EU gyorsan megtámadta egy kötelezettségszegési eljárással. Ezzel szemben szerinte az NVVH létrehozása ellen nem érkezett kifogás Brüsszelből, sőt, az egész „uniós felhatalmazással megy”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal rossz sajtóját azzal magyarázta, hogy az Európai Unióban mindennek rossz a megítélése, ami nemzetállami alapokon áll és szembemegy a „progresszív, globalista világnézettel”. Szerinte a szuverenitás nem elvont fogalom, a mindennapokban is megmutatkozik, például az adópolitikában.
Úgy látja, a jelenlegi kormány a magyar emberek és vállalkozások adóterheit növeli, miközben a külföldieknek kedvezményt ad, ami szerinte a külföldi érdekeket szolgálja.
Lánczi Tamás a veszélyérzet hiányát a múlttal magyarázza, mert szerinte „volt 16 jó év”, amikor az ország gyarapodott, rend és közbiztonság volt. Úgy véli, az emberek hozzászoktak a stabilitáshoz, ezért ma nem érzékelik a 2010 előtti időkre emlékeztető negatív tendenciákat. Szerinte az Európai Ügyészséghez való csatlakozással a magyarok „megkapják Európa összes problémáját”.
A politikai jövőben „pop-up pártok” megjelenésére számít, amelyek szerinte az elégedetlenséget terelnék mederbe. Úgy látja, a választási rendszer módosítása is napirenden lehet egy arányos rendszerrel, ami a politikai térképet széttördelné. „Legyen jó sok kicsi párt, mert milyen jó is az, amelyek képtelenek hatékony nemzeti érdekérvényesítésre, hiszen bármikor egyfolytában zsarolják egymást” – mondta.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát bírálta, „borzasztóan álságos dolognak” nevezve azt. Szerinte a cél nem a tisztánlátás, hanem a társadalmi zavarkeltés és a figyelemelterelés a megszorító intézkedésekről.
Lánczi szerint a választások utáni hangulat rosszabb, mint valaha. Úgy látja, a kormány „kormányzati eszközökkel gerjeszti a gyűlöletet és a feszültséget”, ami bénítóan hat az országra és a gazdaságra is. Úgy látja, a kormányzás lelassult, senki nem mer döntéseket hozni, ami bizonytalanságot és frusztrációt szül.
Szerinte Magyarország nemzetközi szerepe gyengült, miután a „szuverenista kísérlet elbukott”. A külföldi érdekcsoportokat szerinte már csak egy dolog foglalkoztatja: „a pénz. Azt kegyetlenül ki fogják pumpálni Magyarországból, ahogy ezt tették 2010 előtt is.” A Time magazin listáját is értelmezte: Magyar Péter szereplése szerinte csupán azt jelenti, hogy „a külföldi befektetők bizalmát élvezi, megkapja a támogatásukat, és ezért cserébe majd szolgáltatni kell”.
A TELJES BESZÉLGETÉS
