Mint arról lapunk is beszámolt, egy oroszországi pestislaboratóriumban dolgozó 28 éves laboráns tüdőgyulladásban meghalt, ami aggodalmat keltett a nemzetközi közösségben. Az ügy kapcsán a WHO és Donald Trump amerikai elnök is sürgős tájékoztatást kért Oroszországtól. Felröppentek a hírek egy második megbetegedésről is, amit az oroszok cáfoltak és jelezték, hogy kézben tartják a helyzetet. Rusvai Miklós virológus most megszólalt arról, hogy Magyarországon mennyire kell félni egy lehetséges megbetegedéstől.
Rusvai Miklós egyetemi tanár, virológus szerint az orosz hatóságoktól kapott információk alapján annyit lehet tudni, hogy a laboráns halála után körülbelül 200 kontaktszemélyt helyeztek kórházi megfigyelés alá, és bár felmerültek hírek további megbetegedésekről vagy halálesetekről, ezeket az orosz hatóságok határozottan cáfolták. Jelenleg úgy tűnik, a helyzet ellenőrzés alatt áll, és újabb fertőzéseket nem jelentettek – állapította meg az Infostartnak a kutató.
Antibiotikummal kezelhető betegség
Azt gondolnánk, hogy ez a betegség teljesen eltűnt a világból, és ha esetleg fel is bukkan, jól kezelhető, ugyanakkor előfordulhatnak végzetes kimenetelű esetek. Erre azt a magyarázatot adta a virológus, hogy bár az antibiotikumoknak köszönhetően ma már ritka betegség a pestis, továbbra is jelen van a világ különböző részein, és bizonyos formái, például a tüdőpestis, rendkívül gyors lefolyásúak lehetnek. Rusvai Miklós elmondta, hogy a tüdőpestis akár két-három nap alatt halálhoz vezet, ha nem kezdik meg időben az antibiotikumos kezelést. A betegség vérzéses tüdőgyulladást okoz, ami ugyan nem gyakori, de a körülmények alapján felismerhető, különösen egy olyan laboratóriumban dolgozó személy esetében, ahol veszélyes kórokozókkal foglalkoznak. A virológus szerint a pestis három formája közül a tüdőpestis a legveszélyesebb, mivel gyorsan terjed és nehezen kezelhető, ha a diagnózis késlekedik.
Rágcsálók és bolhák közvetítik a fertőzést
A laboratóriumokban végzett kutatások kapcsán Rusvai arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ számos pontján léteznek olyan intézmények, amelyek a nemzetközi veszélyt már nem jelentő betegségekkel foglalkoznak. Ezek között lehetnek olyan kórokozók, mint a pestis, a fekete himlő vagy a lépfene, amelyek potenciálisan biológiai fegyverként is felhasználhatók. A pestis természetes úton is előfordulhat – ha nem egy laboratóriumi kémcső a forrás –, különösen olyan területeken, ahol rágcsálókon keresztül bolhák közvetítik a fertőzést. Rusvai Miklós szerint a betegség nemcsak Oroszországban, hanem például az Egyesült Államok déli és nyugati államaiban, valamint Közép-Ázsia sztyeppevidékein is jelen van.
Évente világszerte több száz esetet regisztrálnak, ezért fontos az óvatosság, különösen olyan helyeken, ahol a pestis előfordulása gyakoribb. A virológus hangsúlyozta, hogy a bolhák elleni védekezés kulcsfontosságú a fertőzés elkerülése érdekében.
