A bíróság letartóztatásba helyezte Seszták Miklós országgyűlési képviselőt, Orbán Viktor egykori miniszterét – derül ki Magyar Péter kedd délelőtti Facebook-bejegyzéséből. Az NVVH indítványa alapján 30 napra elrendelték az ellenzéki politikus letartóztatását.
Magyar Péter a közösségi oldalán a fejleményről azt írta: „A bíróság letartóztatásba helyezte Orbán Viktor egykori miniszterét, Seszták Miklós országgyűlési képviselőt. 1990 óta először tartóztattak le egy volt minisztert. 12 milliárd forintos vesztegetés a gyanú. Lobogjon a Tisztítótűz!”
Seszták Miklóst korábban őrizetbe vették, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát. A mostani döntéssel a bíróság elrendelte a volt miniszter letartóztatását.
Ártatlannak vallja magát Seszták Miklós
Elrendelte Seszták Miklós letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája – közölte szerdán a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel. A KDNP országgyűlési képviselőjét és korábbi nemzeti fejlesztési minisztert a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja.
Bozó Gergő törvényszéki szóvivő az MTI-nek azt mondta: „a bíróságban a korrupciós bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja kapcsán nem merült fel kétely, ezért az NVVH indítványa alapján 30 napra elrendelték a gyanúsított letartóztatását.”
Sesztákot hétfőn vették őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészségen az NVVH utasítására. Ez volt az első akció, amelyet a hivatal szeptember 27-i működésének megkezdése óta elrendelt.
A KDNP-s politikus hétfő reggel maga jelent meg a Központi Nyomozó Főügyészség épületében, állítása szerint azért, hogy vallomást tegyen az ügyben. Időközben kiderült, hogy az eljárást az NVVH vette át, így Sesztákot már Tasnády Katalin, az NVVH nyomozati elnökhelyettese, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi ügyésze hallgatta ki.
Közben az Országgyűlés megszavazta Seszták mentelmi jogának felfüggesztését. Miután az erről szóló határozat megjelent a Magyar Közlönyben, Tasnády őrizetbe vette a politikust.
Az ügyészség szerint megalapozottan feltehető, hogy Seszták 2014 és 2018 közötti minisztersége idején több százmilliós, illetve többmilliárdos kenőpénzeket fogadott el építési vállalkozóktól. A gyanú szerint Seszták és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója összesen 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyre tett szert, és Sesztákra nézve további terhelő vallomások is rendelkezésre állnak.
A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint a védő kérte az indítvány elutasítását, másodlagosan pedig ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet elrendelését indítványozta, emellett óvadékot is felajánlott. A védelem vitatta az őrizetbe vétel és az eljárás jogszerűségét, arra hivatkozva, hogy a gyanúsítottat még azelőtt vették őrizetbe, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló országgyűlési döntést közzétették volna a Magyar Közlönyben.
A bíróság döntésének indokolásában kiemelte: az őrizetbe vétel jogszerűségét nem vizsgálja, a gyanúsított kihallgatására pedig már a parlamenti döntés közzétételét követően került sor, így a terhelt részvétele az eljárásban jogszerű volt.
A bíróság szerint az eljárás jelenlegi szakaszában nem merült fel kétely a kényszerintézkedés elrendelésének általános feltételével, vagyis a bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanújával kapcsolatban.
A bíróság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy önmagában a gyanúsításban szereplő bűncselekmények magas büntetési tétele nem alapozza meg a szökés veszélyét. Ehhez olyan, a gyanúsított személyében rejlő további körülményekre lenne szükség, amelyek jelenleg nem állapíthatók meg. A bíró értékelte a terhelt rendezett életkörülményeit, a hatóságokkal való eddigi együttműködését, valamint azt is, hogy már hosszabb ideje tudott az ellene folyó eljárás lehetőségéről és arról, hogy akár letartóztatását is elrendelhetik. Mindezek alapján a bíróság szerint egyetlen adat sem utalt arra, hogy fennállna a szökés veszélye.
Az eljárás jelenlegi szakaszában vizsgálandó további feltételek tekintetében azonban a bíróság arra jutott, hogy kényszerintézkedés hiányában fennáll annak a veszélye, hogy a gyanúsított a számára kedvezőbb védekezési pozíció biztosítása érdekében befolyásolná az érintett tanúkat, illetve a bizonyítékok megsemmisítésével vagy elrejtésével veszélyeztetné azok beszerzését.
A bíróság ugyanakkor a jövőre nézve fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez a veszély csak addig állapítható meg, amíg a gyanúsítottnak reális és közvetlen lehetősége van a befolyásolásra. Ennek megítélésekor figyelembe kell venni a nyomozás eddigi menetét, időtartamát és intenzitását is.
A gyanúsításban szereplő cselekmények nyolc évvel ezelőtt történtek, a nyomozás pedig már hosszabb ideje folyamatban van, ugyanakkor lassan haladt. A nyomozást időközben átvevő, újonnan létrejött NVVH a bíróság szerint kiemelkedő jogkörökkel rendelkező szervezet, amelynek széles lehetőségei vannak a nyomozás folyamatos és gyors lefolytatására, valamint a határidők szigorú és következetes betartására.
A bíróság ezért arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenekelőtt azokat a nyomozati cselekményeket kell elvégezni, amelyek esetében felmerülhet a gyanúsított befolyásolásának lehetősége. Ezek elmaradása ugyanis a későbbiekben megkérdőjelezheti a kényszerintézkedés fenntartásának okát.
A bíróság a szükségesség, az arányosság és a fokozatosság elvét is vizsgálta, és arra jutott, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában nincs lehetőség a letartóztatásnál enyhébb kényszerintézkedés alkalmazására. A bírói gyakorlat szerint ugyanis a nyomozás befolyásolásának veszélye bűnügyi felügyelettel nem küszöbölhető ki.
Az NVVH tudomásul vette a végzést, a gyanúsított és védője azonban fellebbezést jelentett be, így a döntés egyelőre nem végleges. Az ügyben másodfokon a Fővárosi Törvényszék határoz.
Tegyem közérthetőbbé a bírósági indokolástRövidítsem feszesebb online cikké
Seszták Miklós tagadja a terhére rótt bűncselekményeket, és ártatlannak vallja magát.
