Bár a motor teljesítménye és forgatónyomatéka bőven elég lenne a kettesben induláshoz, a gyártói előírásnak nagyon is racionális alapja van: ha kettes fokozatból indulsz el, a szinkrongyűrűk a lehető legkedvezőtlenebb körülmények között dolgoznak.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a dolog kivitelezhetetlen lenne. Gondolj csak arra a helyzetre, amikor egy jeges, hosszú lejtőn motorfékkel kell lassítanod, ötödikből visszaváltva harmadikba vagy akár kettesbe. A fogaskerekek veszettül pörögnek, a váltó mégis gond nélkül kibírja.

Ilyen helyzetben kifejezetten javasolt is a motorfék alkalmazása.

Sok múlik a motor és a sebességváltó állapotán és tulajdonságain, valamint a tankba töltött üzemanyagon is. Egy nehéz és lomha Lada 2107 például 95-ös benzinnel megtankolva simán el tud indulni kettes sebességfokozatból, érzésre pedig akár még harmadikból is.

Ilyenkor az egyes fokozatból történő elindulás hirtelen rántásra vagy ugrásra emlékeztet, ami kifejezetten kényelmetlen, és a hátsó híd differenciálművének hipoid fogazásának sem tesz jót. Ráadásul a modern kisautókkal is van lehetőség kettesből indulni, elég kipakolni a felesleges ballasztot a járműből, és prémium benzint tankolni.

A legtöbb modern crossover motorteljesítményét és nyomatékát érezhetően nagyobbra tervezték, mint amennyi az autó hétköznapi használatához feltétlenül szükséges. A mérnökök valószínűleg azzal számoltak, hogy a futásteljesítmény növekedésével csökken majd a vonóerő, egy enyhe nyomatéktöbblet pedig kiegyenlíti a veszteséget.

Mindez érthető elgondolás, ám egy új, manuális váltós autónál az elindulás emiatt gyakran rángatózóvá válik. Jó adag időbe telik kitapasztalni a gázpedál finom kezelését.

Remek példa erre a Chery Tiggo 8 Pro Max: hiába építették meg jól, és hiába nehéz, erős autó, a gázpedál útja túlságosan rövid. Emiatt a tapasztalatlan sofőrt azonnal elárulja a bizonytalan, ugrálós elindulás.

A vezető arcán is tisztán látszik, hogy semmi élvezet sincs egy ilyen indulásban. Ha pedig mindez kollégák szeme láttára vagy a lakóház udvarán történik, sokan inkább úgy döntenek: elindulnak kettesből, semmint hogy rutintalannak tűnjenek. Igaz, az ilyen kísérletezéstől a kuplung akár 50 ezer kilométer alatt is leéghet.

Természetesen akadnak olyan helyzetek is, amikor teljesen indokolt kettesből indulni. Például akkor, ha az autót egész napra vagy éjszakára a dermesztő hidegben kell hagyni. Egyes sofőrök ilyenkor lejtőt keresnek, és tolatva hajtanak fel rá.

Reggel, ha a lejtőn lefelé gurulva kettes fokozatban próbálod indítani az autót, miközben a gyenge akkumulátorral forgatod az önindítót, többszörösére nő az esély arra, hogy a fagyban is beinduljon a motor. Bár igazából ez nem annyira a kreativitást jelzi, sokkal inkább azt, hogy a tulajdonos nem hajlandó megfelelően rendbe tenni az autóját.

Akkor is van értelme kettes fokozatból elindulni, ha lejtőn parkolsz – függetlenül a kinti hőmérséklettől és az akkumulátor állapotától. Egyszerűen azért, mert így gyorsabban felmelegszik az olaj a sebességváltóban.

Egy másik, kifejezetten télre jellemző helyzet: ha az autó tükörjégen vagy letaposott havon áll meg, előfordulhat, hogy egyes fokozatból egyáltalán nem sikerül elindulni. A kerekek megcsúsznak, és elveszítik a tapadásukat az útfelülettel.

Kettes sebességfokozatban a nyomaték és a fordulatszám kissé alacsonyabb, így minden esély megvan arra, hogy a jeges útról zökkenőmentesen elindulj. A kettes fokozat valódi segítséget nyújt jégen, sáros tócsában vagy hótorlaszban való kipörgéskor.

Persze az ilyen vezetési megoldásokért a tengelykapcsoló fokozott kopásával kell fizetni.

forrás