Újra terjedni kezdett a hír, hogy Magyarországon előbb 67, később pedig akár 69 évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár. A számok valóban léteznek, ám nem egy elfogadott magyar jogszabályból származnak. A jelenlegi szabályok szerint továbbra is 65 év a nyugdíjkorhatár, a magasabb életkorokat egy korábban elkészített OECD-tanulmány csupán lehetséges forgatókönyvként vázolta fel.
Magyarországon az elmúlt években valóban fokozatosan emelkedett az öregségi nyugdíjkorhatár. Az 1952 előtt születetteknél még 62 év volt, majd évjáratonként lépcsőzetesen nőtt. Az 1957-ben és később születetteknél azonban már egységesen 65 év a korhatár, és jelenleg nincs olyan hatályos szabály, amely ezt automatikusan tovább emelné. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint teljes öregségi nyugdíjhoz főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges, míg legalább 15 évvel résznyugdíj állapítható meg. Az OECD 2025-ös nemzetközi nyugdíjjelentése is 65 évben adja meg a magyar törvényes nyugdíjkorhatárt – írja az NLC.
Honnan jött akkor a 67 és a 69 év?
A két szám egy 2024-es OECD-tanulmányban valóban szerepel. Az előző magyar kormány kérésére készített jelentés azt vizsgálta, milyen változtatásokkal lehetne hosszú távon fenntarthatóbbá tenni a magyar nyugdíjrendszert.
Az egyik felvázolt lehetőség szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötnék. A modell alapján a 65 éves korban várható élettartam minden egyéves növekedésével nyolc hónappal emelkedne a korhatár. Ha ezt a mechanizmust 2025-től alkalmaznák, az OECD számítása szerint 2045-re körülbelül 67, 2070-re pedig 69 év lenne a nyugdíjkorhatár.
Fontos azonban, hogy ez csupán egy modellezett szakpolitikai forgatókönyv, nem pedig elfogadott magyar reform. A jelentés maga is leszögezi, hogy Magyarországon nincs folyamatban további nyugdíjkorhatár-emelés.
Miért merült fel egyáltalán?
A háttérben elsősorban a társadalom idősödése áll. Az OECD szerint 1995-ben még 4,2 húsz és hatvannégy év közötti magyar jutott egy 65 év feletti emberre, 2023-ban már csak 2,9, 2070-re pedig ez az arány 1,8-ra csökkenhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szükségszerűen emelni kell a korhatárt. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a foglalkoztatás, a bérek, a járulékbevételek és számos más tényező is befolyásolja.
A Nők40 esetében sincs jelenleg változás: aki legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, továbbra is életkorától függetlenül jogosult lehet kedvezményes öregségi nyugdíjra. Az OECD ennek átalakítására is vizsgált különböző lehetőségeket, ám ezek szintén csak forgatókönyvek.
A spekulációk ellenére azonban egy dolog biztos: jelenleg továbbra is 65 év a határ az országban.
