Az idén szinte már biztosan nem kapnak novemberben nyugdíjkorrekciót az idősek, ez azonban nagyon jó hír nekik. Alacsonyabb lesz az infláció, mint amennyivel az év elején megemelték a nyugdíjakat, és a kettő közötti különbség náluk marad, ennyivel nő a nyugdíjak vasárálóértéke – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.
Magyarországon a nyugdíjak éves emelésének mértékét mindig az adott évi költségvetésben rögzített várható infláció határozza meg. Ennyivel nőnek januártól a nyugdíjak. Az elmúlt években azonban többnyire az volt a jellemző, hogy a tervezettnél magasabb infláció miatt visszamenőleges nyugdíjkorrekcióra volt szükség novemberben.
Addig viszont reálértéken mínuszban jártak a nyugdíjak, tehát az időseknek az inflációnál kisebb emelésű járandóságból kellett fizetniük a számláikat, és a különbséget csak ősszel kapták vissza, továbbá ekkortól igazították a nyugdíjukat a tényleges pénzromláshoz.
Nagy változást hozott az idei év
2026-ban azonban pont fordított a helyzet, amivel most jól járnak a nyugdíjasok – hívják fel a figyelmet elemzésükben a BiztosDöntés.hu szakértői. Ennek oka, hogy az idei költségvetés készítésekor az előző kormány még 3,6 százalékos inflációra számított. Emiatt januárban ilyen mértékben emelkedett a nyugdíjak összege.
Az év során a drágulási üteme azonban a vártnál jóval mérsékeltebb lett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előrejelzése szerint a 2026-os átlagos infláció várhatóan mindössze 1,8 százalék körül alakul, vagyis pontosan a fele lesz a januári nyugdíjemelésnek. Jelenleg a KSH adatai alapján a 2026. január–júliusi infláció 1,7 százalék, míg a nyugdíjas-infláció mindössze 1,5 százalék.
Amennyiben az előrejelzett inflációhoz képest a valós infláció nagyobb, akkor egy novemberi, visszamenőleges korrekcióval kell az államnak kiigazítani a nyugdíjakat az első nyolc hónap adatai alapján számított éves várható inflációt figyelembe véve. Az eltérés az idén is nagy, de a nyugdíjasoknak nem kell aggódniuk, mert a jogszabály szerint lefelé nincs korrekció. (A magas inflációjú években szinte menetrend szerint bekövetkezett a nyugdíjkorrekciós kényszer, ennek ellenkezőjére 2026 előtt 2024-ben volt példa, amikor a 6 százalékos januári nyugdíjemelést végül 3,7 százalékos éves átlagos infláció követett.)
Mit mond a törvény?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény vonatkozó része így szól: Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a költségvetésben korábban meghatározott mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.
A törvény azt is tartalmazza, hogy a nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét. A nyugdíjas-infláció egyébként jellemzően magasabb volt az elmúlt években, mint az általános inflációs adat, most ez is másként van.
A törvény szabályai tehát azt jelentik, hogyha a nyugdíjakat az év elején jobban megemelték, mint amennyi végül az infláció lesz, akkor utólag nem csökkentik a járandóságot a tényleges infláció mértékéig. A kettő közötti különbség ebben az esetben tehát a nyugdíjasok haszna marad, ennyivel nő a nyugdíjuk reálértéke. Az idén ez már forintban kifejezve sem elhanyagolható mértékű. A BiztosDöntés.hu szakértői kiszámolták, hogy pontosan mekkora pluszt jelent az átlagnyugdíjas számára.
Mennyi plusztpénz jelent a vártnál alacsonyabb infláció?
A nyugdíjak reálértéke 1,77 százalékkal növekszik az idei évben a 3,6 százalékos emeléssel és a ténylegesen várható 1,8 százalékos éves átlagos inflációval számolva.
A KSH által közzétett adatok alapján a hazai öregségi átlagnyugdíj júniusban 263 438 forint volt havonta. Ezt alapul véve kiszámítható, hogy mit jelent az 1,77 százalékos reálérték-növekedés az átlagnyugdíjas számára.
Becsült reálérték-többlet az átlagnyugdíjnál:
-
Havi szinten ~4 658 Ft/hó
-
Éves szinten (12 hónap) ~55 900 Ft/év
-
13. havi nyugdíjjal együtt (13 hónap) ~60 600 Ft/év
Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyit kapna még pluszban az átlag öregségi nyugdíjas, tehát itt nem jelentkezik egy ténylegesen kifizetett „plusz 60 600 forint”, illetve a nyugdíjas nem kap havonta 4658 forinttal több pénzt. Mindössze arról van szó, hogy ennyivel nagyobb lesz a nyugdíjak vásárlóereje annál, mintha a nyugdíj az inflációval pontosan lépést tartott volna.
Azt is figyelembe kell venni, hogy most még csak az MNB által várt átlagos inflációval lehet számolni, de mint a KSH adataiból látszik, idén a nyugdíjas-infláció mértéke egyelőre elmarad ettől, vagyis ha ez nem változik, akkor a nyugdíjasok még jobban járhatnak majd. Egyelőre azonban, konkrét éves adat alapján pontosan nem lehet megmondani mennyivel, csak a fenti becslést lehet adni.
Mindenesetre az előbbiek és az eddig megjelent adatok alapján az látható, hogy idén nem lesz szükség a nyugdíjak novemberi korrekciójára, ami azonban nem hátrányt, hanem éppen előnyt jelent a nyugdíjasok számára. Hiszen a januári 3,6 százalékos emelésből az inflációt meghaladó többlet náluk marad, ráadásul ez már januártól így van. Ez pedig az öregségi átlagnyugdíjjal számolva, és a 13. havi nyugdíjat is figyelembe véve éves szinten mintegy 60 ezer forintos becsült reálérték-többletet jelent.
