A tartós hőség a mezőgazdaságon kívül a turizmust, az energiaellátást is kihívások elé állítja. A Duna valaha mért legalacsonyabb vízállása miatt a teher és szállodahajók nem tudnak biztonságosan minden kikötőbe eljutni, de problémát jelent a folyó felmelegedett vize a paksi erőmű működtetésében is. A szakemberek szerint továbbra sem veszélyezteti a mindennapi életünket a tartós hőség, azonban határozott lépéseket kell tenni a jövőbeli biztonságos működés érdekében.
Rekordalacsony vízállásokat mértek a Dunán Magyarország több pontján, így Bajánál, Budapestnél és Vámosszabadinál, ami komoly gazdasági és környezeti problémákat okoz. A szállodahajók és teherhajók közlekedése akadozik, egyesek zátonyra futnak, és olyan hajóroncsok kerültek elő, amelyeket évtizedek óta nem láttak – írja az Index.
A Duna vízhőmérséklete is szokatlanul magas, már-már a Balatonéhoz közelít, ami tovább súlyosbítja a helyzetet, különösen a paksi atomerőmű hűtésében. A Velencei-tó szinte teljesen kiszáradt, a strandokat sorra zárják be, és a turizmus is jelentősen visszaesett. A rendkívüli aszály nemcsak Magyarországot, hanem a Duna teljes, 2 412 kilométeres szakaszát érinti, és a következő napokban sem várható jelentős csapadék, ami a vízszintek további csökkenéséhez vezethet.
A Balaton vize történelmi mélypontra süllyedt 56 centiméterrel
A vízügyi jelentések szerint Budapesten a Duna vízszintje mindössze 26 centiméter, ami drámai eltérés a szokásos 270 centiméterhez képest. A Tisza sem maradt ki a problémákból: Kiskörénél július elején minden idők legalacsonyabb szintjét, mínusz 343 centimétert mérték. A Balaton vízszintje is történelmi mélypontra süllyedt, a siófoki mérce szerint már csak 56 centiméter, és a napi 1 centiméteres csökkenés reális forgatókönyv. Az északi parton, például Tihanynál és Csopaknál, a nyaralók már homokos partokat találnak. A HungaroMet szerint az ország talajának felső rétegéből 100–125 milliméternyi víz hiányzik, ami súlyosbítja az agrárszektorra nehezedő nyomást.
Csökken a termés a szárazság miatt
A mezőgazdaságban a tartós vízhiány miatt gyenge-közepes termés várható, a hozamok a 2022-es aszályos évhez hasonlóan alakulnak. A talaj nedvességtartalma az ország nagy részén kritikusan alacsony, különösen az Alföldön és a Dunántúlon, ahol 110–170 milliméter nedvesség hiányzik a talajból. A kapásnövények, például a kukorica és a napraforgó, komoly károkat szenvedtek, ami hosszú távon is befolyásolja a termelési kilátásokat. A klímaváltozás gazdasági hatásai egyre kézzelfoghatóbbak: az Európai Központi Bank modellje szerint a globális felmelegedés jelentősen csökkentheti a termelékenységet, Magyarország pedig különösen érintett ebben a folyamatban.
A Körösök vidékét a Tisza vizével látták el
Az energetikai szektor sem mentes a problémáktól. A paksi atomerőműben a Duna alacsony vízállása miatt 254 megawattal kellett csökkenteni az egyik blokk teljesítményét, hogy biztosítsák a biztonságos üzemelést. Bár a szakértők szerint az ország energiaellátása egyelőre nincs veszélyben, a helyzet tovább romolhat, ha a hőhullámok folytatódnak. A Körösök vidékén példátlan vízpótlási beavatkozásokra volt szükség, hogy fenntartsák az ökológiai és mezőgazdasági vízellátást. A Tiszából érkező víz segítségével több ezer hektárnyi terület vízellátását sikerült biztosítani, de a helyzet továbbra is kritikus.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve június második felében megkezdték hat holtág feltöltését is mintegy 3 millió köbméterrel vízzel. A Kövizig működési területén kiépített 17 mezőgazdasági öntözőrendszerből jelenleg 15 üzemel, csaknem 35 ezer hektár szántóföldi területet, 2 ezer hektár rizsföldet és 2,7 ezer hektár halastavat lát el.
A klímaváltozás hatásai az erdőket sem kímélik. A tartós hőség és aszály miatt a fák kiszáradnak, szénmegkötő képességük csökken, és egyre inkább szén-dioxid-kibocsátókká válhatnak. A szakértők szerint a vízmegtartás és az erdőszerkezet helyreállítása kulcsfontosságú lenne a Kárpát-medence egyre forróbb nyarainak kezelésében. Az elmúlt években több erdőkhöz kapcsolódó vizesélőhely-rehabilitációs projekt valósult meg, amelyek javították a talajvízszintet és az erdők ellenálló képességét, de a kihívások továbbra is jelentősek.
Nem szárad ki a Duna
A vízügyi hatóságok hangsúlyozzák, hogy bár a helyzet súlyos, a Duna és a Tisza teljes kiszáradásától nem kell tartani. A folyók vízhozama még mindig elegendő ahhoz, hogy a legfontosabb ökológiai és gazdasági funkciókat ellássák, de a rendkívüli aszályhelyzet gyors és hatékony beavatkozásokat igényel. „A szakértők megnyugtatták a lakosságot, attól nem kell félni, hogy kiszárad a Duna, hiszen vízhozama Budapestnél jelenleg is 800 köbméter másodpercenként, és a vízmélység is átlagosan négy méteres a folyó fővárosi szakaszán. A Tiszán ugyan alacsonyabb a vízhozam, 60 köbméter másodpercenként, de a duzzasztott szakaszokon normál vízállások tapasztalhatók. Az alacsonyabb vízszintek ellenére a Balaton vízmennyisége jelenleg mintegy 1,84 milliárd köbméter, de a Velencei-tóban is 16,5 millió köbméter. Tehát a teljes kiszáradástól jelen rendkívüli körülmények között is távol vagyunk.”
