Miközben az élelmiszerek általános árszínvonala némileg csökkent Magyarországon, a krumpliért mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a korai újburgonya 13 százalékkal drágult a tavalyi évhez képest, de a kései fajták ára is emelkedett.
A krumpli (vagy ahogy sokan nevezik: pityóka, burgonya) a magyar konyha abszolút alapköve. Egy átlagos hazai család havonta nagyjából 6 kilogrammot vásárol belőle, ami több mint a kétszerese a havi cukorfogyasztásnak. Bár a vásárlók a piacokon már 600–700 forintos kilogrammonkénti átlagárakkal is találkoznak, a többség szerint ezt az élelmiszert egyszerűen nem lehet kihagyni a kosárból – hangzott el az RTL-en.
A drágulás azért is kirívó, mert a KSH szerint az élelmiszerárak átlagosan 2,5 százalékkal csökkentek az országban, ám a burgonya ára ezzel teljesen szembe megy.
A termelők az áremelés ellenére is veszítenek
Bár a vevők sokallják az árat, a hazai burgonyatermelők arra panaszkodnak, hogy a megnövekedett bevételek sem fedezik a megugrott kiadásaikat. A szektor képviselői szerint több gazdasági csapás egyszerre sújtotta őket:
-
Gyenge forint: a tavalyi év végén vásárolt külföldi vetőmagokat csak rendkívül rossz árfolyamon tudták beszerezni.
-
Elszálló rezsi és bérek: a bérköltségek mellett az energiaárak növekedése is beépült a termelési költségekbe.
-
Kritikus aszály: az időjárás teljesen kiszámíthatatlanná vált.
Öntözés nélkül már nem megy: fokozódik az aszály
A HungaroMet legfrissebb jelentése szerint Magyarország túlnyomó részén jelenleg is kritikusan száraz a talaj, és az aszályhelyzet a következő napokban tovább fokozódik.
„Magyarországon a burgonyatermelés már szinte kizárólag kimondottan csakis öntözéssel valósítható meg. Ezt az extrém csapadékhiányt a termelőknek óriási pluszköltségek árán kellett pótolniuk” – emelte ki a Mezőgazdasági Termelők Szövetségének szakértője.
A probléma nem egyedi, a környező országok, például Szlovénia is hasonló gondokkal küzd: a hirtelen lezúduló nyári záporok vize a hőségben azonnal elpárolog, a nedvesség el sem éri a gyökereket, így a krumpli visszamaradt a növekedésben.
Feleződött a termőterület, a szakma a vevőkhöz fordul
Az éghajlatváltozás és az uniós piacnyitás óta felerősödött verseny miatt a magyarországi burgonya-termőterület drasztikusan visszaesett: ma már alig több mint 5000 hektáron termesztenek krumplit, ami fele akkora terület, mint 10 évvel ezelőtt. Jelenleg a hazai fogyasztás nagyjából háromnegyedét tudják a magyar gazdák előállítani, a többi külföldről érkezik.
A nehéz helyzet miatt a szakmai szervezetek és a termelők nyomatékosan arra kérik a magyar vásárlókat, hogy a boltokban és a piacokon tudatosan a hazai termesztésű burgonyát válasszák, ezzel is támogatva a talpon maradásért küzdő magyar gazdákat.






