Éppen csak, hogy egy picit fellélegezhettünk, miután hazánkon is átvonult a történelmi, Szécsényben kereken 42 fokot hozó pusztító hőkupola, máris úton van a következő. Bár a rekkenő hőség után egy pillanatra úgy tűnt, a legrosszabb már a hátunk mögött van, a légkör egészen más, drámai meglepetéseket tartogat.

• A 42 fokos hőség után újabb időjárási rendszer közelít, amely extrém jelenségeket hozhat.
• Nemzetközi meteorológiai intézetek pusztító szuperviharokra, trópusi éjszakákra figyelmeztetnek Magyarországon.
• A magyar meteorológus szerint korai még a pánik, a hazai helyzet bizonytalan; főként frontok és zivatarok várhatók.

Nemzetközi meteorológiai intézetek, köztük az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) és a Severe Weather Europe legfrissebb előrejelzései alapján a közeledő időjárási rendszer egy új, de legalább annyira pokoli arcát mutathatja meg újra nem csak Európának, hanem Magyarországnak is.

Lehet, hogy az első napokban a nappali csúcsok nem érik el az elviselhetetlen 40 fokot, cserébe viszont egy alattomosabb ellenséggel kell szembenéznünk: fullasztó, trópusi éjszakák és olyan pusztító szuperviharok csaphatnak le hazánkra másfél hét múlva, amilyenekhez foghatót talán még sosem láttunk.

Közeleg a „tűz gyűrűje”?

Hogy megértsük, miért is jósolnak nekünk ilyen ítéletidőt, látnunk kell, hogyan rajzolódik ki Európa felett ez a gigantikus időjárási szörnyeteg. A közeledő rendszer magja – az a rész, ahol a legintenzívebb, perzselő és száraz forróság uralkodik – először Nyugat-Európát, legalábbis Spanyolországot és Franciaországot veszi célba.

Mi, itt Közép-Európában és Magyarországon pont ennek a képződménynek a peremvidékére, az úgynevezett határzónájába esünk. Ezt a területet a nemzetközi meteorológiai szakzsargonban nem véletlenül nevezik a „tűz gyűrűjének”. Ezen a láthatatlan vonalon találkozik ugyanis a délnyugatról érkező sivatagi forróság az északnyugatról beáramló hűvösebb levegővel.

Amikor a jéghideg és a forró légtömegek egymásnak feszülnek a fejünk felett, elképesztő energiák szabadulnak fel. Ennek a robbanékony elegynek köszönhetően nálunk olyan extrém szuperviharok pattanhatnak ki, amelyek orkán erejű, pusztító széllökésekkel, özönvízszerű felhőszakadásokkal és akár teniszlabda nagyságú jégveréssel tarolhatják le a vidéket. Amíg tőlünk nyugatabbra a sivatagi hőség és az aszály pusztít, nálunk a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék okozhat átmeneti fennakadásokat, lokális elöntéseket.

Ezeknek a nemzetközi meteorológiai intézeteknek a prognózisai szerint Nyugat-Európában a hőmérséklet ismét megállíthatatlanul 40 fok fölé kúszhat, a levegő megállhat, és a tikkasztó szárazság valósággal kisütheti a városokat. Amennyiben beválik ez a baljós prognózis, úgy idehaza, Magyarországon hiába úszhatjuk meg kezdetben 33–36 fokos nappali csúcsokkal, cserébe egy trópusi mosókonyhára emlékeztető, fullasztó párát kaphatunk a nyakunkba, amitől az a 34 fok simán 40-nek érződhet majd.

Ráadásul az éjszakák sem hoznának így enyhülést, hiszen a magas páratartalom és a felhőzet miatt a felhalmozódott hő nem tudna eltávozni. Ezeken a trópusi éjszakákon a hőmérséklet sok helyen hajnalra sem csökkenne 20–25 fok alá, így a szervezetünk egyszerűen képtelen lenne pihenni és regenerálódni.

Nem aggódik a magyar meteorológus: korai még a pánik

A külföldi modellek ijesztő forgatókönyveit látva megkerestük a Hungaromet (korábbi Országos Meteorológiai Szolgálat) ügyeletes munkatársát. Kókai Ádám meteorológus nem osztja a külföldi portálok borúlátását, és óvatosságra int a pánikhírekkel szemben:

– A legfrissebb számítások szerint Nyugat-Európában valóban készülődik egy magasnyomású képződmény, Franciaország feletti központtal, ahol a jövő héten az átlagnál melegebb hőségperiódus alakulhat ki. Azt azonban, hogy ez meddig tart, és pontosan milyen csúcsokat hoz, még nem tudni. Ezt a rendszert egyelőre túlzás hőkupolának nevezni, hiszen a hőkupola lényege a hetekig tartó, blokkoló állandóság. A most formálódó képződmény lehet, hogy csak pár napig marad ott, és egyelőre az is kérdéses, hogy ebből hozzánk egyáltalán mi jut el – magyarázta a szakember.

A szakértő kiemelte: ha ez az anticiklon stabilizálódik Nyugat-Európában, Magyarország valóban a peremére kerülhet, ahol menetrendszerűen érkezhetnek időjárási frontok. Kókai Ádám azonban nem tart pusztító szuperviharoktól: szerinte ezek a peremhelyzetek normál zivatarokat és frontátvonulásokat hozhatnak, de a helyzet még annyira képlékeny, hogy korai lenne biztosat állítani. Az viszont látszik a modelleken, hogy július 10-e után nálunk valóban beindulhat egy erőteljesebb melegedési folyamat.

Elsöpörte a front a 42 fokos rekordot: Lélegzetvételnyi szünetet kaptunk

A mögöttünk álló forró napok után a mostani hétvége végre elhozza a megváltást. Az a masszív hőkupola, amely Szécsényben kereken 42 fokos történelmi melegrekordot hozott, végleg elvonult a Kárpát-medence felől. A mögötte érkező hidegfront Nyugat-Magyarországra még elképesztő erővel, hatalmas zivatarokkal és pusztító légzuhatagokkal tört be – különösen Zalában hagyva mély nyomot –, mára azonban a rendszer jelentősen szelídült.

Kelet-Magyarországon ugyan még előfordulhatnak ma erőteljesebb zivatarok és intenzív csapadékhullámok, de a tegnapihoz hasonló pusztításra már nem kell készülni. A hidegfront lényegében elvégezte a munkát, kitakarította a forróságot, és egy kellemes, élhető nyári hőmérsékletet hagyott maga után. A következő napokban igazi fellélegezhető, 30 fok közeli csúcsok várnak ránk:

• Pénteken: 26–33 °C
• Szombaton: 27–32 °C
• Vasárnap: 26–30 °C
• Hétfőn: 25–31 °C

Ezt a kellemes nyári időt ugyan helyi zivatarok itt-ott még megtörhetik, de a hőkupolát elsöprő front lényegében ennyi volt. Jelenleg nem látni biztosan, hogy a közeljövőben visszatérne-e a korábbi brutális kánikula.

A láthatatlan fedő, ami ránk zárulhat

De mi is pontosan ez a rejtélyes hőkupola, és miért kapjuk a nyakunkba az utóbbi években egyre többször? Képzeljünk el egy hatalmas, láthatatlan fedőt, amit valaki rátett egy rotyogó fazékra. A légkörben felépülő, roppant erős magasnyomású rendszer – ez maga a fedő – szó szerint rányomja, rápréseli a meleg levegőt a földfelszínre. Ahogy a levegő fentről lefelé süllyed, egyre jobban összenyomódik, és ettől a fizikai nyomástól extrém módon felmelegszik.

Ez a gigantikus, egy helyben veszteglő léghegy annyira masszív, hogy kőfalként állja útját a változásnak: puszta létével lepattintja magáról az Atlanti-óceán felől érkező, amúgy felüdülést hozó, enyhe és csapadékos időjárási frontokat, amelyek így kénytelenek kikerülni minket és messze északra vonulni.

A mérések szerint ezek a pokoli jelenségek egyre gyakrabban ismétlődnek, és a nyaraink rettegett, állandó velejáróivá válnak. Fő okozója a klímaváltozás, amely megzavarta és lelassította a légkör legmagasabb rétegeiben futó gyors légáramlatokat (a jet streameket).

Régebben ezek a „légköri folyók” sokkal gyorsabban és egyenletesebben hajtották át az időjárási rendszereket az öreg kontinens felett, így egy-egy kánikula csupán pár napig tartott. Manapság azonban a lelassult áramlások miatt ezek a forró, magasnyomású blokkok hullámossá válnak és hajlamosak hetekre is beragadni egy-egy régió felett. Ezért van az, hogy a forróság már nem csupán jön és megy, hanem kíméletlenül rátelepszik az életünkre.

forrás