Az EU 2026 első negyedévében csaknem 3 milliárd eurót utalt át Oroszországnak cseppfolyósított földgázért, miközben a Jamal-projektből érkező szállítmányok 97 százaléka európai kikötőkbe futott be – derül ki az Eurostat és az Urgewald szervezet legfrissebb adataiból. A szankciók ellenére az orosz gázimport nem csökkent, sőt, 2023 óta ismét emelkedő tendenciát mutat, és a Hormuzi-szoros márciusi lezárása tovább növelte Moszkva bevételeit.
2026 első negyedévében az Európai Unió kőolaj-importja stabil maradt a 2025-ös havi átlaghoz képest. Az import értéke enyhén emelkedett (0,8 százalékkal), míg a volumen kis mértékben csökkent (0,6 százalékkal). Ezzel szemben a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának értéke 8 százalékkal esett vissza, miközben a volumene 2,9 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban a cseppfolyósított földgáz importja mind értékben (12,7 százalékkal), mind volumenben (4 százalékkal) csökkent − derült ki az Eurostat adataiból.
Az Egyesült Államok és Norvégia viszont továbbra is kulcsszerepet tölt be az energiaellátásban, 2026 első negyedévében az EU kőolaj-importjából előbbi 17,8, utóbbi 16,6, rajtuk kívül Kazahsztán 9,6 százalék részesedést töltött be.
A cseppfolyósított földgáz döntő többsége az Egyesült Államokból érkezett (57,4 százalék), míg 17,3 százalék Oroszországból, 6,6 százalék pedig Katarból. A gáz halmazállapotú földgáz fő beszállítója Norvégia volt (54,4 százalékkal), amelyet Algéria (18,5 százalék) és Oroszország (9,8 százalék) követett.
Szinte az összes orosz cseppfolyósított földgáz Európába érkezett
Az Urgewald szervezet által közzétett, Kpler-adatokon alapuló új elemzés szerint az EU 2026 első negyedévében 69 szállítmány LNG-t importált Oroszország Jamal-projektjéből, amelyért becsült értéken 2,88 milliárd eurót fizetett Oroszországnak. Ezt az összeget jelentősen emelte a márciusban, az iráni háború növekvő gázár, vagyis a Hormuzi-szoros lezárása váratlanul komoly bevételt hozott a Kremlnek.
Az adatokból az is kiderült, hogy a Jamal összes szállítmányának 97 százaléka az EU-ba érkezett 2026 első negyedévében. Kína mindössze januárban vett 2 szállítmányt, az utána következő két hónapban egyet sem.
A második negyedéves adatokat komolyan befolyásolja az, hogy március 4-én Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amely komoly áremelkedést eredményezett, valamint rakétatámadás érte a Ras Laffan LNG-komplexumot, ez pedig az ország exportkapacitásának 17 százalékát vette ki a forgalomból. Egy ilyen szállítmány újbóli megrendelése és leszállítása hetekig is elhúzódhat, ezért ennek a mennyiségnek a kiesése a második negyedévi adatokban lesz látható.
A kőolajpiacon is történt némi átrendeződés, ahol Kazahsztán részesedése visszaesett (több mint 3 százalékkal), miközben az Egyesült Államok és Norvégia több mint 2 százalékkal növelte ugyanezt az értéket.
Egyre nagyobb szükség van az orosz gázra
Ugyan Oroszországot számos szankció sújtja az ukrajnai háború kezdete óta, de a földgáz iránti kereslet 2023 óta egyáltalán nem csökkent, sőt, ismét emelkedő tendenciát mutat. Ha hónapokra lebontva megnézzük, mennyi gázt importált az EU, akkor januárban 25 szállítmány, 1,69 millió tonna földgáz érkezett az EU-ba, mintegy 811 millió euró értékben.
Februárban sem sokkal csökkent ez a számadat, akkor 21 szállítmány, 1,54 millió tonna mennyiséget importáltak az uniós országok, márciusban pedig ismét 25 szállítmány érkezett az európai kikötőkbe, előbbinél 741 millió, utóbbinál 1,33 milliárd euróért cserébe. Oroszország tehát ugyanúgy exportál földgázt, mint a háború előtt, és a volumene sem csökkent kirívó mértékben.
