Egy új kutatás szerint rendkívül alacsony annak a kockázata, hogy az Ebola-vírus Afrikán kívül is széles körben elterjedjen. A kutatók az elmúlt öt évtized összes ismert, Afrikán kívül diagnosztizált esetét elemezték, és arra jutottak, hogy a megfelelő járványügyi intézkedések jelentősen csökkentik a nemzetközi fertőzésveszélyt.
Miközben a Kongói Demokratikus Köztársaságban továbbra is tart a Bundibugyo-vírus okozta Ebola-járvány, a döntéshozók világszerte vizsgálják, szükség van-e újabb utazási vagy határvédelmi intézkedésekre. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által ismertetett új tanulmány azonban arra utal, hogy az Ebola nemzetközi terjedésének esélye továbbra is rendkívül alacsony.
Mindössze 28 esetet azonosítottak Afrikán kívül
A kutatók 1976 és 2026 májusa között vizsgálták az összes laboratóriumban igazolt Ebola-megbetegedést, amelyet Afrikán kívül regisztráltak. Tudományos publikációk, közegészségügyi jelentések és sajtóbeszámolók alapján összesen 28 ilyen esetet találtak.
A 28 beteg közül 25-en elsődleges importált esetnek számítottak, míg három személy az Egyesült Államokban vagy Európában fertőződött meg egy másik Ebola-betegtől.
Kétféle exportált eset
A tanulmány szerzői két kategóriába sorolták az Afrikán kívülre került fertőzötteket.
Az első csoportba azok tartoztak, akiket igazolt fertőzés után, szigorú biztonsági intézkedések mellett, légi mentőjáratokkal szállítottak külföldi kezelésre. Ezek az úgynevezett orvosi evakuációk ismert és jól kezelhető kockázatot jelentenek.
A második csoportot azok a látens esetek alkották, akik még tünetmentesen hagyták el a járvány sújtotta térséget, és csak utazás közben vagy hazatérésük után jelentkeztek náluk a tünetek. Ezek az esetek nagyobb kihívást jelentenek, mivel a fertőzöttek az induláskor és az érkezéskor végzett szűréseken sem mutatnak észlelhető tüneteket.
A legtöbb eset a 2014–2016-os járványhoz kapcsolódott
A vizsgált 28 esetből 27 a 2014 és 2016 közötti nyugat-afrikai Ebola-járvány idején történt, míg egyetlen esetet a jelenlegi, 2026-os kongói Bundibugyo-járványhoz kötöttek.
A kutatók mindössze négy látens esetet azonosítottak. Ezek a fertőzöttek a nyugat-afrikai járvány idején hagyták el a térséget, és valamennyien tünetmentesek voltak az induláskor, illetve az érkezéskor végzett ellenőrzéseken. Hárman közülük egészségügyi dolgozóként vettek részt a járvány elleni védekezésben, míg a negyedik személy egy várandós nő ellátásában segédkezett.
Hatékony védekezés a forrásnál
A tanulmány szerint 2000 óta – az orvosi evakuációkat nem számítva – átlagosan mindössze 0,17 Afrikán kívül megjelenő Ebola-eset jutott ezer Afrikában jelentett fertőzésre.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetközi terjedés kockázata alacsony, és tovább csökkenthető a járvány gócpontjain alkalmazott fertőzésmegelőző intézkedésekkel, az egészségügyi dolgozók fokozott védelmével, valamint a hazatérő segélymunkások és szakemberek utazási szűrésével és megfigyelésével.
A szerzők hangsúlyozzák: a járvány által érintett országokban végzett kilépési szűrés nemcsak helyi, hanem nemzetközi érdek is. Szerintük a leghatékonyabb megoldás az, ha a nemzetközi közösség támogatja az érintett országok helyi járványügyi kapacitásainak megerősítését.
