Elfogadhatja a Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésének visszavonásáról szóló törvényjavaslatot szerdán az országgyűlés, amely elkezdheti az alaptörvény tizenhatodik módosításának, továbbá a devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztését kezdeményező előterjesztésnek a vitáját is.
A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülésnap 9 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal. A keddi ülésen csúnyán összebalhézott Magyar Péter miniszterelnök és Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője. Magyar Péter a helyéről felpattanva, fél méterről kiabált Gulyás Gergely, azaz egykori barátja, mostani politikai ellenfele arcába.
Napirend előtti felszólalásában Apáti István arról beszélt, hogy „ezt a szerencsétlen országot csak az elmúlt hetvenöt évben ugyanazzal a trükkel, és annak az ellenkezőjével fosztották ki. A kommunisták a magántulajdont köztulajdonná változtatták, ilyen módon rabolták le az embereket, főleg a parasztságot. Aztán az elhazudott rendszerváltás részeként a privatizáció nevű rablóhadjárat idején a köztulajdonból magántulajdont csináltak.”
A Mi Hazánk Mozgalom képviselője szerint az elmúlt harminchat évben pártállástól és ideológiától függetlenül folytatódott ugyanez a folyamat.
Apáti István arról kérdezte Magyar Péter, milyen tervei vannak a kormánynak a stratégiai jelentőségű állami vagyonnal kapcsolatban. Felsorolásában kitért az energiaszektorra, a bankszektorra, a biztosítókra és a telekommunikációs ágazatra is. Hangsúlyozta, hogy a Mi Hazánk inkább az állami vagyon gyarapítását támogatná.
Az ellenzéki politikus emellett arra is kíváncsi volt, hogyan alakulhatnak a jövőben a lakossági és vállalkozói energiaárak. „Mi a tervük a szél- és napenergia hasznosításával?” – tette fel újabb kérdését Apáti István.
Magyar Péter válaszában azt mondta, egyetért Apáti István történelmi értékelésével, amely szerint az elmúlt évtizedekben többször is „kirabolták” az országot. Hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány célja az lenne, hogy érdemi kérdésekről – például az egészségügyről, az oktatásról, az energiáról vagy az uniós forrásokról – folyjon vita.
A stratégiai állami vagyon jövőjéről szólva kijelentette: a Tisza-kormány egyetért azzal, hogy az energiaszektor és más stratégiai ágazatok állami kézben maradjanak. Mint mondta, sem a MOL-ban, sem az MVM-ben meglévő állami tulajdonrészek értékesítését nem tervezik.
„Teljes mértékben egyetért a Tisza-kormány azzal, hogy a stratégiai vagyonoknak, elemeknek állami kézben kell maradniuk, és abban is egyetértünk, hogy az energiaszektor kiemelt fontosságú” – fogalmazott.
Magyar Péter szerint az elmúlt években tovább folytatódott az állami vagyon „elkótyavetyélése”, miközben bizonyos vagyonelemeket az állam a piaci árnál drágábban vásárolt vissza. Úgy vélte, ezzel a korábbi kormány „a saját oligarcháit” szolgálta ki. Hozzátette, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálná az állami vagyonkatasztert, és pontos felmérést készítene az állami vagyonelemek állapotáról.
A politikus arról is beszélt, hogy az államnak „jó gazdaként” kell bánnia a tulajdonával, ezért a vagyonelemeket nemcsak megőrizni, hanem fejleszteni is szükséges. Külön kiemelte, hogy a közérdekű alapítványokhoz került Mol-részvényeket visszavennék, így a tulajdonosi jogokat ismét közvetlenül a magyar állam gyakorolná.
Az energiaárakról szólva Magyar Péter élesen bírálta az előző kormány intézkedéseit. Azt mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy a gáz ára a rezsicsökkentett szint hétszeresére, az áram ára pedig kétszeresére emelkedett. Szerinte ez különösen a kis- és középvállalkozásokat hozta nehéz helyzetbe, és jelentős versenyhátrányt okozott a magyar cégeknek.
„Megengedhetetlen az, hogy az előző kormány a gáznál a piaci ár hétszeresére, vagyis a rezsicsökkentett ár hétszeresére, a villanynál a kétszeresére emelte az árakat” – jelentette ki.
A Tisza Párt vezetője az uniós források hazahozatalát is kulcsfontosságúnak nevezte. Elmondása szerint ezekből fejlesztenék az elektromos hálózatot, hogy a lakossági és vállalati napelemes rendszerek további bővítése is lehetséges legyen. Beszélt arról is, hogy a szélerőművek támogatását visszaállítanák, szemben a korábbi kormány gyakorlatával.
Hozzátette: a lakossági naperőművek elszámolási rendszerét és árazását is felülvizsgálnák.
A keresztény kultúra védelme
Juhász Hajnalka parlamenti felszólalásában a keresztény kultúra alkotmányos védelméről és Európa kulturális identitásáról beszélt. A KDNP politikusa szerint Magyarország alaptörvénye egyedülálló módon biztosít védelmet a keresztény kultúrának, és ezt a részt a Tisza-kormány első intézkedései között gyengítette volna.
Felszólalásában többször hivatkozott Szent II. János Pál pápa örökségére. Azt mondta, a pápa halála előtt azért küzdött, hogy az európai alkotmány utaljon a kontinens keresztény gyökereire.
„Európa sose felejtse el a kulturális gyökereit” – idézte a néhai egyházfőt.
Juhász Hajnalka arra emlékeztetett, hogy Magyar Péter korábban példaképeként beszélt II. János Pál pápáról. A KDNP-s képviselő szerint ezért különösen érthetetlen, hogy a Tisza-kormány első döntései között szerepelt volna a keresztény kultúra védelmére vonatkozó alaptörvényi rész módosítása.
„Hogyan történhetett meg, hogy első lépésként a keresztény kultúra védelme szenvedett volna el csorbát?” – tette fel a kérdést.
A politikus szerint az alaptörvény R cikkének negyedik bekezdése kiemelt jelentőségű, mert ez rögzíti a keresztény kultúra védelmét a legerősebb jogi formában. Úgy fogalmazott, erre Magyarországnak „hungarikumként” kell tekintenie.
Juhász Hajnalka beszélt a KDNP által indított petícióról is, amely szerinte néhány nap alatt több tízezer támogatót gyűjtött össze pünkösd hétvégéjén. Ezt a keresztény kultúra melletti egyértelmű társadalmi kiállásként értékelte.
A felszólalás második felében a migráció kérdésére is kitért. Azt mondta, Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, amely közvetlenül megkérdezte az embereket a migrációról, és a magyar kormányoknak ezt az álláspontot kell követniük.
„Mi vagyunk valóban az az utolsó védőbástya az Európai Unióban, aki kiáll a keresztény kultúra védelme érdekében” – jelentette ki.
A KDNP-s politikus végül Slachta Margit nevét is megemlítette. Szerinte lehet idézni a történelmi személyiségtől, de úgy vélte, Slachta Margit „sosem ült volna egy pártban olyanokkal, akik genderlobbisták”.
Magyar Péter élesen reagált Juhász Hajnalka parlamenti felszólalására, amelyben a KDNP-s képviselő a keresztény kultúra védelméről és a bocsánatkérés szükségességéről beszélt. A Tisza Párt vezetője azt mondta, számára is fontos a keresztény kultúra, és továbbra is példaképének tekinti Szent II. János Pál pápa személyét.
„Én piarista diák voltam, és fontos nekem a keresztény kultúra, és valóban példaképemnek tekintem II. János Pált” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint ugyanakkor különösen furcsa, hogy éppen a volt kormánypártok kérnek számon bocsánatkérést. Felszólalásában hosszasan sorolta azokat az ügyeket, amelyek miatt szerinte a Fidesznek és a KDNP-nek kellene bocsánatot kérnie a magyar emberektől.
A politikus a gyermekvédelmi botrányokra utalva azt mondta, hogy a kormány „tudta és eltűrte”, hogy pedofil elkövetők gyermekek életét tegyék tönkre. Megemlítette a kegyelmi ügyet, valamint azt is, hogy szerinte a hatalom figyelmen kívül hagyta a szakemberek figyelmeztetéseit.
„Én nem tudom, hogy akkor hol volt ez a kereszténység” – mondta.
Magyar a keresztény értékek hitelességét is számon kérte a volt kormánypártokon. Azt állította, hogy a Fidesz és a KDNP sokszor csak politikai eszközként használja a kereszténységet, miközben üldöztek civileket, újságírókat és művészeket, valamint magára hagyták a szegénységben élőket.
Beszédében több társadalmi problémát is felsorolt: szóba hozta a mélyszegénységet, a télen megfagyó embereket, a nehéz helyzetben élő nyugdíjasokat és azokat a gyerekeket, akik szerinte méltatlan körülmények között tanultak.
„Önök ezt tették ezzel az országgal, és közben kialakult egy uralkodói réteg” – jelentette ki.
A Tisza Párt vezetője korrupcióval is megvádolta a volt kormánypártokat, név szerint említve Orbán Viktor, Lázár János és Rogán Antal nevét is.
A miniszterelnök visszautasította azt az állítást, hogy a Tisza-kormány ki akarta volna venni a kereszténység védelmét az alaptörvényből. Azt mondta, a keresztény kultúra tiszteletére „mindig számíthatnak” tőle, ugyanakkor szerinte a Fidesznek kellene bocsánatot kérnie „sok millió magyar embertől”.
„Csődközeli narratíva”
Bencsik János parlamenti felszólalásában azt állította, hogy a magyar gazdaság stabil alapokon áll, ezért szerinte a Tisza Párt által hangoztatott „csődközeli narratíva” inkább politikai propaganda, mint valós helyzetértékelés.
A Fidesz politikusa úgy fogalmazott: 2010-hez képest ma nincs gazdasági válság, nincs devizahitel-válság, nincs tömeges munkanélküliség és nincs IMF-felügyelet sem Magyarországon.
„A tények nem hazudnak: az ország stabil, de legalábbis kielégítő gazdasági alapokon áll” – jelentette ki.
Bencsik János több gazdasági mutatót is felsorolt beszédében. Elmondása szerint 2026 első negyedévében a magyar GDP 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, ami az Európai Unió egyik legerősebb eredménye volt. Hozzátette, hogy márciusban az ipari termelés volumene 6,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben az infláció tartósan 2 százalék alatt maradt.
A fideszes képviselő szerint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb alapja a munkaalapú gazdaság. Azt mondta, 2010 óta egymillió új munkahely jött létre Magyarországon, miközben az átlagbérek és a minimálbérek többszörösükre emelkedtek.
„2010-hez képest ma az átlagbér több mint háromszorosára, míg a minimálbér a négyszeresére emelkedett” – hangsúlyozta.
Felszólalásában a családtámogatási intézkedéseket is méltatta. Szerinte a Fidesz–KDNP-kormány az elmúlt másfél évtizedben a GDP 5 százalékát fordította a családok támogatására. Példaként említette a családi adókedvezményeket, a 25 év alattiak adómentességét, valamint az otthonteremtési támogatásokat.
Bencsik János arról is beszélt, hogy 2010 óta a nyugdíjak több mint duplájára emelkedtek, helyreállították a 13. havi nyugdíjat, és 2026-tól megkezdték a 14. havi nyugdíj első részletének bevezetését is. Emellett az egészségügyben és az oktatásban végrehajtott béremeléseket is kiemelte.
A politikus szerint a Tisza-kormány egy „kielégítő állapotban lévő” gazdaságot vett át, szemben a 2010-es helyzettel, amikor a Fidesz–KDNP válságközeli állapotban lévő országot örökölt.
Beszéde végén arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati kommunikációnak felelősségteljesnek kell lennie, mert a túlzó nyilatkozatok szerinte könnyen megingathatják a pénzpiacok bizalmát.
„A kampányidőszak, miután véget ért, ideje felhagyni a propagandával, és el kell kezdeni dolgozni, felelősen kormányozni” – fogalmazott.
Magyar Péter élesen visszautasította Bencsik János parlamenti felszólalását, amelyben a fideszes képviselő stabilnak nevezte a magyar gazdaság állapotát. A Tisza Párt vezetője szerint a volt kormánypártok propagandát folytatnak, miközben elhallgatják a gazdaság valós problémáit.
„Ezt a mesét még Hollywoodban is megirigyelték volna” – kezdte válaszát.
Magyar Péter azt állította, hogy a Fidesz-kormány háromszorosára növelte az államadósságot, miközben a költségvetési hiány a vártnál jóval magasabb lehet. Szerinte már március végére elérték az éves hiánycél 91 százalékát, ami szerinte nem tekinthető stabil gazdasági alapnak.
A politikus szerint az elmúlt négy évben gyakorlatilag nem volt gazdasági növekedés Magyarországon, miközben a régiós országok megelőzték az országot.
„2010 óta Magyarországon nőtt a legkevésbé a gazdaság egész Közép-Európában” – fogalmazott.
Magyar Péter az inflációt is bírálta, azt állítva, hogy 2010 óta összességében 100 százalékos volt az áremelkedés, egyes termékek ára pedig az ötszörösére nőtt.
A Tisza Párt vezetője szerint Magyarországon súlyos szociális válság alakult ki. Beszédében arról beszélt, hogy szerinte hárommillió ember él szegénységben vagy a létminimum alatt, egymillió idős ember nehéz körülmények között él, és több százezer gyermek nem jut megfelelő élelmiszerhez.
„Mi kell Önnek a szociális válsághoz?” – kérdezte a fideszes képviselőtől.
Magyar Péter szerint a magyar vállalatok versenyhátrányban vannak, mert Európában náluk a legmagasabbak az energiaárak, miközben a magyar cégeknek csak kis része képes exportálni.
A családtámogatási rendszerrel kapcsolatban azt mondta: bár a kormány sok pénzt fordított erre a területre, közben szerinte magára hagyta az egyszülős családokat és évekig nem emelte a családi pótlékot.
„2008 óta – Gyurcsány Ferenc óta – egy forinttal nem emelték a családi pótlékot” – hangsúlyozta.
A politikus azt is felrótta a korábbi kormánynak, hogy a történelmi mértékű uniós támogatások ellenére Magyarország leszakadt több régiós országtól, köztük Lengyelországtól, Csehországtól és a balti államoktól.
„Ahelyett, hogy felemelték volna ezt az országot és valóban stabil alapokkal adták volna át, egy védtelen, kifosztott, legyengített és megalázott országot adtak át” – mondta.
Beszéde végén Magyar Péter kijelentette: a Tisza-kormány célja az uniós források hazahozatala, a gazdaság újraindítása és a forint stabilitásának megőrzése. Hozzátette, hogy erről hamarosan személyesen egyeztet Varga Mihály jegybankelnökkel is.
„A gátlástalan vagyonkimentés”
Molnár Zoltán, a Tisza Párt képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte a modern Magyarország történetének egyik legsúlyosabb gazdasági ügyéről kell beszélni.
„A modern Magyarország történetének egyik legnagyobb, legszisztematikusabb bűncselekményéről és annak felszámolásáról kell beszélnünk. Arról a gátlástalan vagyonkimentésről, amit a bukott Orbán-kormány hajtott végre a stratégiai ágazatokban” – fogalmazott.
A politikus szerint a korábbi kormány által megkötött koncessziós szerződéseket azonnal jogi és pénzügyi vizsgálat alá kell vonni. Úgy vélte, ez nem politikai bosszú, hanem „nemzeti kötelezettség”.
Molnár Zoltán konkrét példákat is említett: beszélt a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetéséről, a kaszinókoncessziókról, valamint a dohánykereskedelmi koncessziókról is. Szerinte ezeknél az ügyeknél titkosított és „haveri kézbe játszott” megállapodások születtek.
A Tisza Párt képviselője azt szorgalmazta, hogy minden koncessziós szerződés mellékletét és háttértanulmányát hozzák nyilvánosságra. Emellett uniós szintű vizsgálatot sürgetett a szerinte jogsértő állami támogatások és közbeszerzések ügyében.
Molnár Zoltán kijelentette: azokat, akik szerinte „kijátszották” a nemzeti vagyont, törvény elé kell állítani.
A felszólalásra röviden reagált Magyar Péter miniszterelnök is. „Értjük a feladatot és teljesíteni fogjuk, köszönjük szépen” – mondta.
