A kampányok világában mindenki a számok rabja. A közvélemény-kutatások előrejelzései gyakran úgy kezelik a választópolgárokat, mintha pusztán adatok lennénk. Ám van egy régi szabály, amit a politikai tanácsadók mindig szem előtt tartanak: ami igazán számít, az gyakran nincs benne a táblázatokban.

• Már egy-két százalékpontnyi eltérés is döntő lehet szoros választásoknál
• A fiatalok (18–29 év) részvétele különösen érzékeny az időjárásra, hatszor erősebb hatás is mérhető
• Napsütéses idő esetén a részvétel nőhet, és a hét végére kedvező időt jósolnak a meteorológusok

Ilyen például az időjárás. Az eső, vagy éppen a verőfényes napsütés. Elsőre mindez furcsának tűnik, de a nemzetközi kutatások makacsul ugyanarra az eredményre jutnak ezzel kapcsolatban: ha esik, kevesebben mennek el szavazni. Ugyan nem drámai mértékben, de egy-két százalékpontot számít ez is a választások napján. Legyinthetnénk is erre a minimális eltérésre, de a választásokat nem ritkán ennél kisebb különbségek döntik el. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az olyan, mintha tudatosan eldobna több ezer szavazatot.

Az idei választás szempontjából az igazán érdekesség nem a mennyiség, hanem az összetétel lehet. A meggyőződéses szavazó elmegy esőben is. A bizonytalan nem biztos. Márpedig a kampányok nemcsak a biztos szavazókért folynak, hanem a hezitálókért is.

Több kutatás is vizsgálta már, miért nem megyünk el szavazni esőben. A vizsgálatok elég prózai okot találtak: esőben a szavazás „költsége” nő. Egy napsütéses vasárnapon a választás könnyebben illeszkedik a napi rutinba, míg rossz időben sokak számára egyszerűbb otthon maradni.

Egy dán kutatásban több mint 30 választási eseményt vizsgáltak. Arra a következtetésre jutottak, hogy 1 cm eső körülbelül 0,95 százalékpontnyi csökkenést hoz a választói aktivitásban, a napsütés viszont akár 1–1,5 százalékponttal is növelheti a választási részvételt.

Érdekesség, hogy a 18–29 éves szavazók jóval érzékenyebben reagálnak az időjárási körülményekre, mint az idősebb korosztályok, mivel részvételük kevésbé rutinszerű, és erősebben függ a „kényelmi tényezőktől”. Emiatt az időjárás hatása esetükben akár hatszor erősebb is lehet a választási részvételre, ami érdemben képes módosítani a szavazói összetételt egy adott napon.

Mennyire fontos tényező az időjárás?

Összességében persze nem arról van szó, hogy az időjárás „eldönti” a választást, hanem arról, hogy finomhangolja a részvételi dinamikát, és akár parlamenti székeket is eldönthet.

Persze mindez nem szorítja háttérbe a közvélemény-kutatók előrejelzéseit. Ám ők a számok mögött nem látják az esőt. Nem érzik a hideget, vagy nem veszik figyelembe a napsütést. És nem mérik a „lustaságot”. Az emberek pedig — minden politikai meggyőződésük ellenére — néha egyszerűen nem akarnak kimenni az esőbe.

Most a hét végére viszont nem esőt, hanem napsütést mondanak az időjósok, ami összességében kedvez a részvételnek, de a részvétel pontos szintjét még így is befolyásolhatja az, mennyire „hívogató” az idő.

forrás