Bolygónk 200 000 gleccserre el is tűnhet az évszázad végére. A kutatók azt is megmondták, melyik a „gleccserkihalási csúcs”, a legpusztítóbb év.
Végleg lezárulhat az úgynevezett kis jégkorszak.
A Földön ma ismert több mint 200 000 gleccserből az évszázad végére alig 18 000 maradhat, ha a felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik.
Svájci kutatók most azt is kiszámolták, mikor jön el a legpusztítóbb év, amikor soha nem látott ütemben tűnnek el a jégfolyamok.
A svájci ETH Zürich kutatóinak legújabb, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmánya bevezeti a „gleccserkihalási csúcs” fogalmát: ez jelöli azt az évet, amikor a legtöbb gleccser olvad el. A kutatók többféle felmelegedési forgatókönyvet modelleztek, az eredmények pedig kijózanítóak.
Ha a világ a klímaváltozást 1,5 Celsius-fokos melegedésnél meg tudja fékezni, a csúcs 2041 körül jön el, amikor egyetlen év alatt nagyjából 2000 gleccser tűnik el.
És ez az optimista forgatókönyv.
A legrosszabb forgatókönyv szerint 4 Celsius-fokos melegedés esetén a csúcs 2055-re tolódik, de akkor már évi 4000 gleccser összeomlásával kell számolni.
A pusztulás mértéke régiónként eltérő lesz. Az Alpokban a legsúlyosabb forgatókönyv esetén 2100-ra a gleccserek 99 százaléka eltűnhet, és mindössze 20 jégfolyam maradhat. A Sziklás-hegységben a gleccserek kevesebb mint egy százaléka éli túl a századot, az Andokban és Közép-Ázsiában pedig 94-96 százalékos veszteség várható.
És ami még kritikus: néhány kisebb jégfolyam eltűnése nem befolyásolja a globális tengerszintet, a világ óriásainak együttes olvadása már igen.
A méret azonban nem minden: a helyi közösségek számára a kis gleccserek is életet jelentenek, hiszen ezek biztosítják az ivóvizet, a mezőgazdaság és a vízerőművek működését, valamint a turizmust.
A kutatás vezetője, Lander Van Tricht professzor szerint munkájukkal áttörést értek el a gleccserek jövőjének előrejelzésében. „Először tudtuk évszámokhoz kötni, hogy a Föld egyesével mindegyik gleccsere mikor fog eltűnni” – fogalmazott a tudós. Rámutatott, hogy a veszteség nem csupán statisztikai adat. „Minden gleccser kötődik egy helyhez, egy történethez és emberekhez, akik megérzik a hiányát” – mondta Van Tricht. Hozzátette, hogy a kutatók kettős célt tűztek ki maguk elé. „Ezért dolgozunk egyszerre azon, hogy megvédjük a megmaradt gleccsereket, és életben tartsuk azok emlékét, amelyek már nincsenek.”
A drámai folyamatot friss osztrák adatok is alátámasztják: Ausztriában a 96 vizsgált gleccserből 94 húzódott vissza az elmúlt évben, és a Pasterze, az ország legnagyobb jégfolyama is gyorsan esik szét.
Eközben az Egyesült Államok Földtani Intézete is megerősítette, hogy Észak-Amerikában szintén töretlen a jégtömegvesztés. A téma a nemzetközi szervezetek napirendjén is szerepel, az UNESCO és a Meteorológiai Világszervezet múlt héten tartotta a Gleccserek Világnapjának központi eseményét, ahol a vízbiztonság és az alkalmazkodás lehetőségei álltak a középpontban.
