Egyre nehezebb helyzetbe kerül Magyarország a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. Az Adria vezetéken ugyan elvileg jöhetne orosz olaj, de a horvátok egyelőre nem akarják átengedni. A Mol ugyan más forrásból is tud vásárolni, de csak drágábban. Arról megoszlanak a vélemények, mekkora áremelések jönnek a benzinkutakon, ha tartósan nem orosz olajból készült benzint és dízelt kell tankolnunk. Eddig a hazai autósok nem tankolhattak olcsóbban attól, hogy orosz olajból készült az üzemanyaguk, most viszont a drágább alapanyagot elszenvedhetik.

• A Barátság kőolajvezeték leállása miatt Magyarország orosz kőolaj nélkül maradt, így kénytelenek voltunk a stratégiai tartalékhoz nyúlni
• Horvátország egyelőre visszautasította, hogy orosz olajat szállítson az Adria vezetéken, de a Mol más forrásból is rendel olajat
• A szakértő szerint politikai adok-kapok lett az olajkérdésből

Ahogy arról korábban írtunk, a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát ért orosz dróntámadást követően január 27-e óta nem érkezik nyersolaj Oroszországból Magyarországra. A magyar kormány szerint a Barátság vezeték már újraindítható lenne, csak politikai okokból nem történt ez meg, Ukrajna lényegében zsarolja Magyarországot. Ezért válaszlépésként leállították a Mol Ukrajnába menő dízelszállítmányait. Az itthonról hiányzó orosz kőolajmennyiség viszont már akkora, hogy a Mol kérésére felszabadították az állami stratégiai tartalék egy részét. Ha hosszabb távon zárva marad a Barátság, a horvát Adria vezetéktől függhet Magyarország ellátása.

A Mol tengeri szállítással rendelt meg több százezer tonna kőolajat Oroszországtól, amely a horvát kikötőkbe érkezne meg, majd a horvát vezetéken keresztül jutna el Magyarországra.

A magyar álláspont szerint az európai és amerikai szankciók lehetővé teszik, hogy tengeri úton hozzanak be orosz kőolajat, ha a Barátság vezeték nem működik. Ez a szabály szerintük Horvátországra is vonatkozik, vagyis a vezetéküzemeltető Janafnak át kell engednie a szállítmányokat.

Ugyanakkor hozzátették azt is, hogy Szaúd-Arábiából, Norvégiából, Kazahsztánból és Líbiából is rendeltek szállítmányokat. Az első tankerhajók várhatóan március elején érkeznek meg a horvátországi Omisaljba.

Konfliktus Horvátországgal

Horvátország azonban egyelőre visszautasította, hogy orosz olajat szállítson Magyarország és Szlovákia felé. Közölték, hogy az Adria vezeték évi 15 millió tonna olaj szállítására képes, amely meghaladja a százhalombattai és a pozsonyi finomító kapacitását, tehát szerintük technikai akadály nem magyarázza az orosz olajhoz való ragaszkodást. Hozzátették: a szállítási díjak az olaj teljes költségének csupán mintegy egy százalékát teszik ki, ezért szerintük a vita valódi mozgatórugója az ár, mivel az orosz kőolaj körülbelül 30 százalékkal olcsóbb a Mol számára, mintha máshonnan szerezne be nyersanyagot.

A Mol szerint viszont a horvátok sokkal magasabb tranzitdíjat kérnek a szállításért, mint amennyibe a Barátság használata kerül, ráadásul bizonytalan, képesek-e tartósan a megfelelő mennyiségben szállítani.

A horvát gazdasági minisztérium azt közölte, hogy „a Horvát Köztársaság és a magyar fél között nincs semmilyen, az orosz olaj szállításával kapcsolatos politikai megállapodás vagy egyezmény. Horvátország saját nemzeti érdekeinek megfelelően jár el, és teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió és az OFAC meglévő szankciós rendszerét. Az ország területére kizárólag az Európai Unió és az OFAC érvényben lévő szankciós szabályainak teljes mértékben megfelelő olaj juthat be.”

Szlovákia és Magyarország konfliktusa egyre inkább elmélyül Horvátországgal szemben, ami miatt az Európai Bizottság rendkívüli olajkoordinációs ülést hívott össze a jövő hétre. Ezen Magyarország, Szlovákia és Horvátország képviselői vesznek majd részt, hogy megvitassák az üzemanyag-ellátás biztosításának lehetőségeit.

Az ügyben megszólalt Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője is. Szerinte a brüsszeli testület az ellátásbiztonság megőrzését és a feszültség csillapítását tekinti elsődleges célnak a kialakult helyzetben. A bizottság minden érintett féltől azt várja el, hogy az energia ne váljon politikai nyomásgyakorlási eszközzé. A szóvivő kijelentette: jelenleg az a legfontosabb, hogy minden fél tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek tovább növelhetik a feszültséget vagy veszélyeztethetik a régió energiaellátását. Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt mérlegel annak érdekében, hogy a szállítások fennmaradjanak, és a vitás kérdések tárgyalásos úton rendeződjenek.

Hernádi Zsolt: 10 százalékkal lehet drágább a hazai üzemanyag

Míg Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint a Barátság várható tartós leállása miatt nagyobb volumenű termékimportra lehet szükség, ezért legalább 5 százalékkal nőhetnek itthon a kiskereskedelmi üzemanyagárak, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója korábban ennél nagyobb áremelkedést helyezett kilátásba.

A Mol vezetője még augusztusban, az ATV műsorában beszélt arról, hogy szerinte mennyit drágulna a magyarországi üzemanyag orosz olaj nélkül. Mint mondta, a százhalombattai finomító 2026 végére – 2027 elejére érheti el azt a technológiai szintet, hogy képes legyen más típusú, nem orosz kőolajok nagy mennyiségű hatékony feldolgozására is. Hozzátette: minden olajat le lehet desztillálni, de a másodlagos feldolgozó üzemek számára komoly feladatot jelenthet a különböző összetételek kezelése.

A Molnak rendkívül komoly logisztikai problémákat okoz az orosz Barátság vezeték leállása, mivel körülbelül napi 42 ezer tonna üzemanyagot kell más módon beszerezni, ami 800 vasúti vagont vagy 170 tartályautót jelent. Ez nemcsak hatalmas feldat, hanem átmeneti áruhiányokat is okozhat.

Hernádi korábban azt mondta, hogy a Barátság vezeték teljesen leállása esetén körülbelül 10 százalékos áremelkedésre lehetne számítani a benzinkutakon. Rövid távon, ha a vezeték csak átmenetileg állna le, 20-40 forintos áremelkedés várható. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az árnál sokkal nagyobb probléma lenne, ha a finomítók nem tudnának teljes kapacitással működni, mert az az ellátásbiztonságot is veszélyeztetné.

Meg lehet oldani, csak akarat kérdése

Holoda Attila energetikai szakértő szerint az orosz energiahordozó körüli vita politikai adok-kapokká fajult.

– Ha viszont rá vagyok szorulva valakire, akkor nem azzal kezdem a segítségkérést, hogy szidom – mondta a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseire reagálva. Hozzátette, szerinte belátható időn belül újraindulhat a Barátság vezeték, ha csak nem hoznak másféle politikai döntést az ukránok.

– Amennyire tudom, a vezeték elektromos rendszerét bombázták le az oroszok, amit nem lehet gyorsan helyreállítani, miközben a civil létesítményeket is ilyen támadások érik. El tudom képzelni, hogy tényleg nem áll rendelkezésre elegendő szakember –- tette hozzá.

Szerinte Horvátország azért utasítja el az orosz eredetű, tengeren érkező nyersolaj továbbítását, mert az EU mellett időközben Amerika is embargót hirdetett az orosz olajra az az európai országok számára. Emiatt az orosz olaj Janafon történő szállítására az USA-nak is rá kellene bólintania.

Hozzátette: az igaz, hogy a Mol olcsóbban tudja megvásárolni az orosz olajat, és más forrásból nyilván drágábban jut nyersanyaghoz. Ezt azonban nem kell feltétlenül érvényesítenie az üzemanyagok árában.

– Ha drasztikusan emel, akkor mindenki elmegy a konkurenciához, de az is kérdés, hogy ha eddig olcsóbban jutott nyersanyaghoz, akkor miért nem adta olcsóbban az üzemanyagot? Csehországban jelenleg olcsóbb a benzin, mint nálunk, pedig már régen levált az orosz olajról – mondta a szakember, amit a Tolls.eu árösszesítő oldal adatai megerősítenek.

Holoda Attila hozzátette: ha a Molnak most az azonnali piacon kell vásárolnia, az nyilván drágább, mint a hosszú távú szerződés. A különbözet egy részét megpróbálhatja a nagyvállalat a fogyasztókra terhelni, de szerinte az a kérdés, hogy hajlandó-e a javukra lemondani a nyeresége egy részéről.

Holoda úgy látja, hogy egyértelműen be lehet szerezni elegendő olajat az ország ellátására. A Mol januárban például Líbiával kötött új stratégiai megállapodást, de érkezhet a nyersanyag Kazahsztánból és több más országból is.

Holoda Attila szerint azt is fontos kiemelni, hogy 4-5 éve még csak 65 százalékban dogozott fel orosz olajat a nagyvállalat. Emellett a stratégiai tartalék is jóval nagyobb annál, amennyit most felszabadítottak, és benzinből, dízelből, kerozinból is jelentős a készlet. Szerinte biztosan meg lehet oldani az ország energiaellátását, „csak akarat kérdése”.

Hozzátette, túlzónak tartja azokat az összegeket, amelyeket a Mol és a kormánytagok említenek a százhalombattai finomítóban szükséges technológiai átalakítások kapcsán, de 2024-ben ennél is többet fizetett ki a nagyvállalat osztalékként.

– 2022-ben, a háború kitörése után a Mol azt mondta, hogy 2-4 év év alatt tud átállni a technológia a nem orosz eredetű olajra, de azóta eltelt négy év. Az ősszel történt baleset miatt eleve csak 60-70 százalékos kapacitással tud működni a százhalombattai finomító, vagyis nem arról van szó, hogy nincs elég olaj, hanem arról, hogy az orosz olajjal járó árelőnyt nem akarja feladni kormány – vélekedett Holoda Attila.

Ennyivel olcsóbb az orosz olaj

A tőzsdei olajárak alapján az orosz Urals olajfajta most 22 százalékkal olcsóbb, mint a Brent olaj. Azt ugyan nem tudni, pontosan mennyiért veszi a Mol az orosz olajat, de feltételezhetően ez az ár követi az Urals árfolyamát, viszont annál olcsóbb lehet a hosszú távú szerződésre való tekintettel. A háború kitörése után nem sokkal kivetett extraprofitadóval a kormány folyamatosan besöpri a Mol olcsóbb olajból származó hasznát bizonyos szint fölött. Ha a Molnál az orosz olaj beszerzési ára 7,5 dollárnál jobban meghaladja a Brent árfolyamát, azt szinte teljesen lefölözik és állami bevétellé teszik. A két olajfajta közötti tőzsdei árkülönbség jelenleg csaknem 13 dollár, de az elmúlt években volt ennél sokkal kisebb is.

forrás: blikk.hu