Lehet, hogy eddig egész kíméletes volt a tavasz és a nyár, de a hosszútávú előrejelzések alapján Európán belül Magyarország területén és a környező országokban különösen nagy forróság jöhet az idei nyár folyamán. Európa légkörét az úgynevezett hőkupola-effektus alakíthatja a hét második felében, amelynek hatására tartóssá válhat a kontinensen az év első hőhulláma.

• A nyári hónapokban szélsőséges hőség várható Magyarországon és környező országokban.
• A hőkupola jelenség tartósan meleg időjárást okoz az érintett területeken.
• Erősebb erdőtűz-kockázat várható a közép-európai régióban az időjárási körülmények miatt.

Irtózatos meleg van odakint, ugye? Az a rossz hír, hogy ez nem is nagyon lesz jobb. Az EU klímaváltozást figyelő központja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) jelentése szerint a tavasz utolsó hónapjában is melegebb volt a korábbi évtizedek átlagánál – írja a portfolio.hu. Az európai felszíni hőmérséklet az átlagosnál egy Celsius-fokkal magasabb volt. Sőt, a mérések kezdete óta ez volt a negyedik legmelegebb tavasz Európa történelmében.

A szakemberek arra számítanak, hogy most, hogy beköszöntött a kánikula, ez így is marad, mert egy úgynevezett hőkupola érkezett Európa és főleg Magyarország fölé. Így a már amúgy is súlyosnak mondható aszályhelyzet nem fog javulni, az már a héten kritikus szintet üt meg.

A Severe Weather Europe a múlt hét óta tartó felmelegedéssel az év eddigi legnagyobb hőhullámára számít, Dél- és Nyugat-Európában már akár 40 Celsius-fokos hőség is előfordult.

Mi az a hőkupola?

A hőkupolának nevezett légköri jelenség gyakran felelős az elmúlt nyarakon már többször is megtapasztalt, különösen meleg időjárással járó hőhullámokért.

A szakemberek magyarázata szerint a jelenséget a légköri nyomáskülönbségek hozzák létre. Kialakulásakor a légkör magasabb nyomású régiói a földfelszín felé kezdik préselni a meleg légtömegeket, amelyek a kisebb térfogatnak köszönhetően egyre melegebbé válnak, miközben a relatív páratartalom is csökken. Ezen folyamatok rendkívüli forróságot okozhatnak az érintett területeken, a magasnyomású levegő pedig egyfajta fedőként meggátolja, hogy a felszínhez közeli forró levegő eltávozzon, ezzel több napra, vagy akár több hétre hőhullámot okozva az érintett területen.

A hőkupolát is eredményező magas nyomású légköri rendszerek gyakran derült, napfényes időjárást hoznak, a felhőzet nem veri vissza a napsugarakat, a felszín pedig még több hőt képes így elnyelni a területeken. A szakértők szerint a hőkupolák gyakran felelősek a világszerte tapasztalható, esetenként akár halálos áldozatokkal is járó hőhullámokért.

Persze nem csak a hőség lesz ijesztő, hanem az aszály is, és a rendkívüli helyzet miatt az egész közép-európai térség erdőtűz-kockázati zónává válik.

A jelenlegi időjárási adatokból az látszik, hogy a héten alakuló hőkupola erősségét tovább növelheti egy másik időjárási képződmény, az úgynevezett „omega-blokk” hatás, amely során a különböző nyomású területek a görög ábécé utolsó betűjéhez hasonló alakzatot vesznek fel. Ezen jelenség kialakulásakor, a fent részletezett, magasabb nyomású hőmérséklettel együtt járó hőkupolát két oldalról alacsonyabb nyomású anticiklon fogja közre. A gyakran hőhullámmal sújtott területeken lévő forró légtömegeket így még tovább blokkolva maradnak a régiókban.

A Guardian elemzése szerint Spanyolországban 42 Celsius fok feletti hőmérsékletet mértek, héfőn Tiranában 37,6 Celsius fok volt, Görögországban az éjszakákon sem volt 30 fok alatt a hőmérséklet.

Egyes predikciók szerint a nyugodt, stabil időjárással és hőséggel járó hőkupolát követően dinamikusabb, esős időszak állhat be Európa időjárásában.

forrás: blikk.hu