Az idősebbek emlékezhetnek rá és az évtizedekkel ezelőtt készült fotókon is látszik, hogy annak idején, amikor még pár forint volt a belépő a budapesti strandokra is, szinte egy gombostűt nem lehetett leejteni, és közelharc folyt a törölközőnyi szabad területért is. Ez most egyáltalán nincs így. A Magyar Fürdőszövetség adatai szerint kevesebb a vendég, mint 2019-ben, a pandémia előtt, ennek oka pedig a harmadik éve vágtató hazai infláció. A hétköznapok megdrágulása miatt a strandra járó családok tekintélyes részének választania kell: rezsit fizet, élelmiszert vesz, vagy pedig strandra megy.

Hogy alakulnak az árak idén?

Kétszer is meg kell ezt gondolni, egy négytagú családnak ugyanis akár 30 ezer forintjába is fájhat egy egész napos strandolás, ha a büfét is útba ejtik legalább egyszer. Lakmározás nélkül a vidéki strandokokon a családok akár 10 ezer forint körül is megúszhatják a belépőt, a legtöbb helyen viszont a másfélszeresével is számolhatunk csak a jegyekre. Vannak viszont olyan csúszdás vízi parkok, ahol egy főre 8-10 ezer forintot is elkérnek egy vendégtől a kasszában.

A legdrágább és legolcsóbb strand ára között csaknem ötszörös a különbség. A Balaton déli partjához közeli Csiszta Fürdőbe 2800 forintért lehet bejutni, a budapesti Gellértbe, ahol hullámfürdő is van, főszezonban 13 ezer a beugró fejenként. Utóbbi ugyan szélsőség, de például a győri vízi parkba is 8900 forintba kerül egy jegy, egy négyfős családnak pedig 25200 forintot kell fizetnie. A budapesti Palatinuson ugyanez hétvégente most 16100, egy ember pedig 5800-ért mehet be szombaton, illetve vasárnap, de itt ezek még csak az előszezoni árak, azaz vélhetően többet kérnek majd, ha megnyit minden medence és a csúszdapark. A mindeddig az olcsóbb fővárosi strandok közé tartozó Paskál már meg is drágult, tavaly még 4 ezer forint körül lehetett ide bejutni, mostanra viszont 5100 lett a hétvégi jegyár.

Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára szerint a strandok országosan átlag 5 százalékkal emelték az áraikat, annak ellenére, hogy 2024-ben érezhetően csökkent a vendégek száma.

– Még nem értük el a 2019-es forgalmat sem, tavaly pedig drasztikus visszaesést érzékeltünk. Mivel a szolgáltatások színvonala sehol nem csökkent, egyértelmű, hogy az általános infláció az ok. Amikor sokaknak az is gond, hogy mit vesznek meg a boltban, kétszer is meg kell gondolniuk, strandra futja-e. Látjuk, hogy azok a családok, akik azelőtt minden hétvégén jöttek, most havonta mondjuk 2 alkalommal strandolnak – adott helyzetképet a főtitkár.

A strandok viszont nem tudják csökkenteni az árakat, sőt, még emelni is kénytelenek, mert az energiaválság előtti időhöz képest a villanyáramra 2-3, a gázra 4-5-szörös árat fizetnek, és közben emelni kellett a dolgozóik bérét is.

– Az idénymunkások, diákok és a szünidőben alkalmi munkát vállaló tanárok után pár éve még csak 500 forint bejelentési járulékot kellett fizetni, most 4 ezernél is többet – sorolta a nehézségeket a főtitkár. Mindezek tetejébe Románia schengeni csatlakozásával hamarosan konkurenciát kaphatnak a magyar strandok, a szomszédban ugyanis gőzerővel zajlanak a fürdőfejlesztések, és ha olcsóbbak lesznek az ottani belépők, nemcsak a határ menti honfitársaink, de a még nálunk nyaraló külföldi turisták is átszokhatnak oda.

Ha pedig még ez sem lenne elég, még meglepő módon az időjárás is a strandok ellen dolgozik: az üzemeltetők furcsamód azt tapasztalják, hogy a tavaly nyárihoz hasonló hosszú extrém hőhullámok idején is csökkenni szokott a vendégek száma.

– A klimatizált lakások is strandok konkurenciái lettek, ha tartós a forróság, sokan inkább a hűtött szobában maradnak – jegyezte meg a szakértő.

Balogh Zoltán mindezek dacára nem pesszimista: az idei előszezon jól kezdődött május 1-én és most pünkösdkor is. Az is egy új trendet mutat, hogy akik drágállják megszokott budapesti strandjukat, újabban szívesen keresik fel az agglomerációs települések olcsóbb fürdőit.

forrás: blikk.hu