Tizenöt év alatt harmadára esett a hosszú távú megtakarítások aránya. Az MNB számai nem feltétlenül tükrözik a valós lakossági pénzügyi helyzetet.
A Magyar Nemzeti Bank friss statisztikája szerint elsőre úgy tűnhet, hogy a magyar háztartások pénzügyi helyzete látványosan javult az elmúlt években. A számok alapján egy háztartásra átlagosan majdnem 28 millió forint megtakarítás jut, még a hitelekkel együtt is 24 millió körüli összeget kapunk, írja Az én pénzem. Tizenöt évvel ezelőtt ezek az értékek 7,3 és 4,6 millió forintnál jártak.
Bár az adatok növekedést mutatnak, a részletesebb vizsgálat alapján nem feltétlenül a lakosság többségének gyarapodását tükrözik. A portál szerint egy ilyen kijelentés „a kormányzati kommunikációhoz mérhető hazugság lenne”.
A lap emlékeztet arra, hogy másfél évtizeddel ezelőtt a lakossági vagyon közel ötöde hosszabb távú megtakarításból származott. Azóta ez jelentősen visszaszorult: a nyugdíj- és életbiztosítási megtakarítások aránya 19 százalékról 5,8 százalékra csökkent. Ennek egyik oka lehet a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása.
Ugyanebben az időszakban az állampapírok aránya viszont megugrott: 2,4 százalékról 11,6 százalékra nőtt, ami összhangban áll a kormány célkitűzéseivel.
Az MNB szerint a háztartások pénzügyi vagyona 2024 első negyedévére elérte a 114 ezer milliárd forintot. Ez a hatalmas összeg azonban nem kizárólag a lakossági megtakarításokat tükrözi. A portál kiemeli, hogy a teljes összeg 44,5 százaléka az úgynevezett tulajdonosi részesedésekből áll, amelyek mögött gyakran nem áll valódi lakossági vagyon.
A cikk szerint a magánszemélyek többsége nem rendelkezik cégtulajdonnal vagy részvénnyel, így ezek a tételek torzíthatják az összképet. A lap úgy véli, hogy „ebben tükröződik viszont a NER hallatlan harácsolása”.
A készpénzállomány is megemelkedett, és egyre nagyobb része koncentrálódhat szűk körök kezében. A portál szerint a növekedési trend most megtörni látszik, ami új kérdéseket vethet fel a jövőre nézve.
