A világ egyre bizonytalanabb, ezért az Európai Unió arra kéri a polgárokat, készüljenek fel előre. Egy háromnapos vészcsomag életmentő lehet, ha hirtelen megszakad az alapvető ellátás.

Az Európai Bizottság új javaslata szerint minden uniós polgárnak érdemes lenne egy háromnapos túlélőkészletet otthon tartania arra az esetre, ha valamilyen válsághelyzet miatt átmenetileg megszűnne az alapvető ellátás, írja az Euronews.

A javaslat része egy új EU-s felkészülési stratégia, melynek célja, hogy minden tagállam jobban felkészüljön a különböző veszélyhelyzetekre – legyen szó természeti katasztrófáról, ipari balesetről, kibertámadásról vagy akár háborús fenyegetésről.

„Az EU-ban másképp kell gondolkodnunk, mert a fenyegetések mások, nagyobb léptékben kell gondolkodnunk, mert a fenyegetések is nagyobbak” – mondta Hadja Lahbib, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos.

Roxana Mînzatu, aki az uniós felkészülésért felel, úgy fogalmazott, az EU nem a nulláról indul, hiszen a koronavírus-járvány idején már bebizonyosodott, mennyire fontos az összehangolt fellépés.
A most bemutatott stratégia 30 lépést sorol fel, amelyeket az uniós országoknak meg kell tenniük a jövőbeli válságok kezelésére. Az egyik legfontosabb ezek közül az, hogy a lakosság is legyen felkészült: minden állampolgár rendelkezzen egy 72 órás vészcsomaggal, amellyel akár három napig is el tud boldogulni akkor is, ha valami miatt nem fér hozzá a szokásos ellátáshoz.

Több országban már most is van ilyen ajánlás. Franciaország például azt javasolja, hogy a vészcsomag tartalmazzon élelmet, vizet, gyógyszert, elemlámpát, tartalék elemeket, telefontöltőt, készpénzt, fontos iratok másolatát (például orvosi receptekét is), pótkulcsokat, meleg ruhát, alapvető szerszámokat, például zsebkést és hordozható rádiót.

A Bizottság célja, hogy egységes irányelveket alakítsanak ki minden tagállamban. Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint fontos lenne, hogy „a különböző szinteken mindenkinek legyen egy kézikönyve arról, hogy mit kell tennie, ha megszólalnak a szirénák”.

„A felkészültségi szint az Unió, a különböző tagállamok között nagyon eltérő. A felkészültséget minden bizonnyal a különböző tagállamokban különbözőképpen értelmezik” – tette hozzá a tisztviselő.

Brüsszel már korábban is javasolta, hogy a tagállamok növeljék a kritikus gyógyszerek és ásványi anyagok készleteit – ez továbbra is az egyes országok hatáskörébe tartozik.

„A felkészültségi stratégia célja, hogy mindezt összefogja, és meghatározza, hogyan működnek együtt a készletek, milyen közös tapasztalatokat lehet egymástól tanulni” – mondta egy másik uniós tisztviselő.

Ehhez uniós szintű készletek létrehozását is tervezik, amelyek kiegészítenék az eddig is működő RescEU rendszert. Ezek részben nemzeti szinten lennének elérhetők, részben virtuális formában, például magáncégekkel kötött megállapodások alapján, részben pedig fizikai raktárkészletként.

A válsághelyzetekben a civil és katonai hatóságok közti jobb együttműködés szintén kiemelt cél. A Bizottság új keretrendszert dolgoz ki, amely pontosan meghatározza, kinek mi a feladata egy-egy válság során. Emellett rendszeres gyakorlatokat is javasolnak, hogy a tapasztalatokat élesben is le lehessen tesztelni.

„Sajnos a való életben rengeteg példánk van arra, hogy milyen fenyegetésekre kell felkészülnünk” – mondta az egyik tisztviselő, utalva például szabotázsakciókra, kibertámadásokra vagy dezinformációs kampányokra.

A civil és katonai szerepek tisztázása már el is kezdődött. A tisztviselő példaként említette a Balti-tengernél történt szabotázseseteket is: „Most elemezzük, hogyan reagálunk, és hol vannak a vakfoltok, hol lehetnénk hatékonyabbak, hol gyorsabbak, mit tehetnénk még”.

Arra a kérdésre, miért tart ez ilyen sokáig, egy tisztviselő így válaszolt: ez egy összetett folyamat, sok tagállami visszajelzéssel, ráadásul különböző ágazatok is más-más időzítéssel adják le elemzéseiket.

„Ahhoz, hogy mindezeket összefogjuk, elemezzük, és egy emészthető és hozzáadott értéket képviselő dokumentumot készítsünk, időre van szükség. Ezért nem szeretnénk ezt néhány hét alatt megcsinálni, mert fennáll a veszélye, hogy valamit figyelmen kívül hagyunk (…), és az elemzés és az információk egy része hiányzik” – mondták a lap forrásai.

Addig is a Bizottság ad hoc figyelmeztetéseket ad ki, és még idén elindít egy „válság-műszerfalat”, amelyen keresztül az országok friss adatokat kaphatnak a lehetséges kockázatokról, és jobban fel tudnak készülni a jövőbeni veszélyhelyzetekre.

forrás: szeretlekmagyarorszag.hu