Tetőtől talpig fehér szkafanderbe öltözött emberek állják körbe az érkező autókat, kezükben permetező készülék, vegyszerrel fújnak be minden kereket, csöpög a felniről a fehér folyadék. A Covid kitörésének első heteiben láttunk ilyen jeleneteket, előbb csak Kínából, majd itthon is. Most is elszabadult egy veszedelmes kór, a szarvasmarhákat és más állatokat elpusztító száj- és körömfájás. Ötven éve mutatkozott utoljára ez a veszedelem, a járványügyi szakemberek többsége már csak tankönyvekből ismerte.

• Több száz marhát kellett leölni a fertőzés megállítása érdekében
• Az intézkedések negatív hatással vannak a hús- és tejtermékárakra, és az emberek kerülik a marhahúst
• Fertőtlenítő akciók zajlanak a fertőzött területeken, így például a Bábolna környékén

Tetemek a platón

Kisbajcson, ahol a kór a helyi szarvasmarha telepen elkezdte megbetegíteni az állatokat, sokan talán eddig nem is hallottak róla. Hát, most biztosan egy életre megtanulják a nevét. Közben egymás után dübörögnek a pótkocsis kamionok a kicsiny falu csöndes utcáin. Marhák tetemeit viszik a fél órányi útra fekvő Bábolnára, ahol irdatlan tömegsírba dobják azokat. 1400 jószág vár a kivégzésére, a szomszédos Nagybajcson még 300, mert a hírek szerint szintén kapcsolatba kerülhettek a kórokozóval.

Az egészségügyi hatóságok rendelték el a tömeges mészárlást és vonták karantén alá az érintett gazdaságokat, hogy ne juthasson ki onnan a kórokozó. A leölt állatok testével érintkezni sem szabad, nemhogy enni a húsából.

Pedig Liszkai László egy bábolnai húsüzlet és kifőzde üzletvezetője szerint a kórokozó főzéssel, sütéssel elpusztul, így legfeljebb az angolos bélszín és a nyers darált húsból készülő tatár bifsztek kerülendő. A boltvezető mégis tart tőle, hogy a a vásárlók az egész országban inkább kerülik majd most a marhahúst, és sertést vagy csirkét vesznek inkább, amitől azok ára felmegy.

– 1400 marha nagyon sok, mi jó, ha felet eladunk egy héten. A tej és tejtermékek is drágulhatnak a marhavész miatt, mindenkit érint majd ez a baj. Még akkor is, ha máshonnan érkezik az a hús. Mi Tatabányáról hozzuk – fűzte hozzá az üzletvezető.

Szkafander és vegyszer

Néhány kilométerrel távolabb egy kis mellékúton közben érkeznek a leölt marhákkal megpakolt újabb kamionok Bábolna határába. A gödörhöz csak ezek a járművek juthatnak el, minden más autót elterelnek, de előtt lefújják a kereküket fehér vegyszerrel a szkafanderes emberek. Egy civil ruhás férfi a Blikknek azt mondja, ők szervezik az akciót, próbálják megállítani a kórt, ezért van szükség az intézkedésekre. Az is lehet, hogy le is fogják zárni ezt az utat, amíg tart az eljárás.

Ennek része az is, hogy a marhavész miatt bezárt a győri állatkert, Budapesten az állatsimogató.

A bábolnai gödörtől immár üresen visszaforduló kamionokat is körbeállják és újra fertőtlenítik a vegyvédelmisek. Így indulnak vissza az újabb rakományért Kisbajcsra, ahova közben Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott. Rá is ilyen szkafandert adtak, így léphetett csak be a telepre és a kormányzati autókat is körbefújták a vegyszerrel távozás előtt.

Csődtől tartanak

A kisbajcsi emberek cseppet sem izgatottak a híres látogatók miatt.
– Csődbe megyünk mind itt. Múlt héten még naponta kétszer fordult itt a tejeskocsi, most a leölt tehenekkel jött erre vagy 6 kamion – adott helyzetképet Váczi Károly. Az idős férfi megjegyezte, úgy tudja, korábban oltották a vész ellen a marhákat, de ezt valamiért eltörölték. – Nem hiszem, hogy azért, mert drága lett volna az oltás. Hát, most minden drágulni fog a boltokban, mindannyian megfizetünk ezért – legyintett keserűen.

Hajdú Lászlóné Erzsébet döbbenten áll a történtek előtt.

– Sajnálom az állatokat és az ott dolgozó embereket. Mi lesz az ő munkahelyükkel?

Horváth Attila marha pörköltöt tervezett hétvégére, most egy darabig inkább lemond róla.

– Kedvencem a pacal is, de egyelőre jó lesz helyette a csirkepaprikás. Nem bízom most a marhahúsban. Ki tudja, mi lesz ennek a vége.

Kritikus hét

Hogy mekkora lehet az esetleges állategészségügyi járvány gazdasági hatása, azt az alapján lehet felmérni, hogy a mezőgazdaság részesedése 5,4 százalék volt a GDP-ben 2023-ban. Az állattenyésztés az ágazat teljes kibocsátásának a 35 százalékát adja, aminek a kétharmadát teszi ki az a termelés – sertés, szarvasmarja, juh, kecske -, amelyet érinthet a járvány – mondta el dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.

– Egyelőre optimista vagyok, mivel megvan az az előnyünk, hogy nagyon jól szervezett a hatósági állategészségügyünk – tette hozzá. Az Alföldön továbbra is lehet élőállatot szállítani, de exportra teljes a tilalom. Egyelőre ki kell várni a 2-7 napos lappangási időt, de nagyon bízunk abban, hogy sikerül a fertőzést időben elkapni, és akkor 10 nap után enyhülhetnek az előírások. Ha ez nem így lesz, abba nem is szeretnék belegondolni.

Nagyon súlyos helyzet

– Egyelőre nem a legsúlyosabb, de nagyon súlyos a helyzet – mondta el Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. A nagy fertőzésveszély miatti szigorú korlátozó intézkedések döntően a kereskedelmet érintik negatívan a juh- és kecskeágazatban. A hazai juhtermelők ugyanis az éves bevételük 80 százalékához húsvét előtt szoktak hozzájutni. Március 17-ig azonban kiszállítási tilalom van érvényben, éppen abban az időszakban, amikor több több kamion élő bárány szokott elindulni Olaszország felé.

– Vannak olyan termelők, akiknek csak ebből származik bevétele, vagyis gyakorlatilag csődveszélybe kerültek. Ha fel is oldják húsvét előtt a zárlatot, 2-3 hét már akkor is kiesik a szállításból, amit nagyon nehéz lesz behozni logisztikailag.

Ez a probléma mintegy 7 000 hazai termelőt érint, akiknek körülbelül a fele csak a báránykivitelből él, de azoknak sem sokkal jobbak a kilátásaik, akik sertést és marhát is tartanak, hiszen az ők sem tudnak értékesíteni.

A Nébih tájékoztatása szerint eddig az Egyesült Királyság, Izrael, Lengyelország, Mexikó és az Orosz Föderáció jelentette be, hogy nem fogad Magyarországról élő állatot, illetve állati eredetű termékeket.

Nem várható drágulás?

Drágább lesz-e a sertés- és marhahús, a tej és a tejtermék, ha kialakulna a száj- és körömfájás járvány?

– A fő kérdés, sikerül-e lokalizálni a fertőzést – mondta Tóth Levente, a Bank360 elemzője. Látható, hogy a hatóságok mindent megtesznek ennek érekében. Ha nem terjed tovább, nem fogja csökkenteni a Magyarországon megtermelt hús és tej mennyiségét. Akár egy jelentős méretű telep kiesése önmagában nem okoz ilyen problémát, de ha más telepeteket is érinteni fog, akkor már beszélhetünk termelési mennyiség kiesésről, másrészt a fogyasztói bizalom kérdéséről is.

Ellátási problémát azonban nem okozhat egy esetleges járvány sem, hiszen bármikor lehet az érintett termékeket helyettesíteni. A hazai nagy élelmiszer-kereskedelmi láncok európai méretekben szerzik be és szállítmányozzák az élelmiszereket. Ha külföldről kell valamit behozni, az sem jelent szükségképpen drágulást, hiszen az élelmiszereknek van egy nemzetközi piaci ára, ami nem feltétlenül drágább, mint az itthon termelt élelmiszeré. Sőt, az is előfordulhat, hogy az elmaradó export miatt itthon maradó árumennyiség éppen lefelé mozgatja majd az árakat.

Hólyagok a kézen

A ragadós száj- és körömfájás az emberre nem veszélyes betegség – mondta dr. Brauswetter Viktor állatorvos. Az érzékenyebbek elkaphatják, megjelenhetnek hólyagok a kezükön, lábukon, szájukon, de komolyan csak a páros ujjú patásokat, főként a szarvasmarhát veszélyezteti a vírusfertőzés.

– Rettentően ragályos, még a „széllel is terjed”, és mivel csak úgy lehet megállítani, ha a teljes érintett állományt leölik, hatalmas gazdasági károkat okoz. Ez történt most Kisbajcson, ahol egy 1400-as értékes Holstein Fríz-állományt kellett elpusztítani és elégetni.

forrás: blikk.hu