Csak idő kérdése, hogy a veszélyes madárinfluenza vírus (H5N1), amely várhatóan a Covid–19-nél jóval erősebb tüneteteket produkál, emberben is megjelenjen – figyelmeztetett Rusvai Miklós virológus, aki arról is beszélt a lapunknak adott interjújában, hogy Magyarországon emberben nem jelent meg, még csak a baromfi-populációban terjedt el – igaz jelentősen – az új vírustörzs.
A vírushordozó vadvízi madarak vonulásával nagy veszélybe kerültek a baromfitelepek, komoly fertőzésnek vannak kitéve az állományok, s ez jelentős gazdasági károkat okozott – fogalmazott a virológus. A NÉBIH legutolsó közzétett adatai (2024. negyedik negyedév) szerint Európában összesen 56 baromfitartó gazdaságban, 31 fogságban tartott madarakat tartó létesítményből és 657 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az érintett országok: Albánia, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Írország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Moldovai Köztársaság, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.
Az amerikai földrészen robbanhat be
Az amerikai földrész és elsősorban az Egyesült Államok még veszélyeztetettebb: itt már az emlősállatok közül a szarvasmarhák egy része is megfertőződött, ám erre az állományra nem vonatkozik a “kiirtási szabály”, így a mutációra nagyon is hajlamos vírus korlátok nélkül terjedhet, akár emberre is – hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette: nem lenne meglepve, ha most itt pattanna ki a világjárvány (pandémia). Ennek méreteit ugyan nem akarta megbecsülni, de elmondta, egy ehhez nagyban hasonló vírustörzs – a hongkongi –, amely az 1968-as világjárványt indította el 12 milliós halálos áldozattal járt, szemben a covid 19-es 5 milliós emberveszteségével.
A hazai és európai egészségügyi-élelmiszer-biztonsági hatóságok rendkívül szigorú intézkedésekkel igyekeznek elejét venni a baromfijárvány berobbanásának és igyekeznek lezárni a fertőzés ember felé terjedő útjait. Noha a telepek lezárása, az állomány megsemmisítése az egyetlen útja a járvány terjedésének, a családi gazdaságok kevésbé zárt működése sok kiskaput hagy a gyorsan terjedő vírusnak: például az állatok szállítása, vagy akár az állatorvosi beavatkozás véletlenszerűen is hordozhatják a fertőzést, de akár be nem jelentett fertőzés, illetve a fertőzött állat húsának feldolgozása vagy “fekete értékesítése” is utat nyithat a gócok kialakulásának.
Mikor gyorsulhat fel a járvány terjedése?
Szerencsére Magyarországon, illetve az EU-ban erős a kontroll, a lazább állategészségügyi szabályok inkább Ázsiára jellemzőek – emelte ki Rusvai, aki jelezte, a teljesen zárt tartás miatt a hazai nagyüzemi tojótyúk állomány még nem fertőződött meg, de ha ez megtörténne, a tojástermelésben és -kereskedelemben is komoly problémák lépnének fel.
Sajnos, csak egy ugrásra vagyunk attól, hogy a tavaszi vagy az őszi időszakban belobbanjon a járvány. A legnagyobb potenciális veszélyforrás az, ha a sertésekben megjelenik az új és nagyon virulens törzs, merthogy a disznófélék családjának sejtreceptor-állománya, tehát azok a végződések, amelyek vírust fogadni képesek, nagyon hasonlóak az emberéhez. Tehát, ha itt megjelennek, nagyon felgyorsulhat a járvány terjedése – figyelmeztetett a szakértő.
50 millió adag vakcina készenlétben
Szerencsére Európa felkészült az újabb járványra, 50 millió adag törzskönyvezett, kipróbált vakcina van raktáron, amely azonnali oltást tesz lehetővé, és a kijelölt oltóanyaggyárak is ugrásra készen várják, hogy szükség szerint beinduljon a tömegtermelés. De addig is nagyon fontos az egyéni védekezés: az állatállomány teljes megsemmisítése mellett fokozni kell a személyi higiéniát és különös gondot kell fordítani a fertőzött hús megsemmisítésére – fogalmazott Rusvai Miklós virológus.
forrás: blikk.hu
