Egy hosszabb nyaraláson simán elmegy fejenként 300-400 ezer forint. Ezt egyre többen már bankkártyával költik el, és ha figyelnek a pénzhasználatra, akkor ezen is tudnak spórolni. Sokan aggódnak az út során felmerülő problémák miatt, ezért az utasbiztosítás is egyre népszerűbb. Összeszedtük, mennyit és hogyan költenek a magyarok az idén a nyaralásukon.
A bankok, biztosítók, kártyatársaságok is rendszeresen mérik, hogyan nyaralnak a magyarok, mennyit és mire költenek az utazásaik során, illetve milyen új igényeik vannak. A KSH adatai alapján az első negyedévben a szabadidős céllal utazók átlagosan fejenként és naponta 31 ezer forintot hagytak külföldön, ezzel nagyjából egybecseng a pénzügyi intézmények tapasztalata is. A Visa és az OTP kutatása alapján egy átlagos magyar egy hosszabb külföldi nyaralás során 328 ezer forintot költ el, de az átlagot a sokat költők húzták fel, a megkérdezettek fele 80-320 ezer forintból kijön a külföldi vakációján.
A CIB Banknál is hasonlókat tapasztaltak. A felmérésük eredménye szerint a nyaralást tervező felnőttek harmada számol százezer forint alatti fejenkénti kiadással, 26 százalék a 100 ezer és 200 ezer forintnyi költést tervezők aránya, miközben 200 ezer és 300 ezer forint közötti büdzsével 15 százalék tervez, további 9 százalék pedig valahol 300 ezer és 400 ezer forint közötti kiadásra számít. Azok aránya, akik fejenként 400 ezer forintnál is többet költenének, nyolc százalék, tehát a megkérdezettek fele a 100 ezer és a 400 ezer forint közötti sávban képzeli el a nyaralása egy főre eső költségvetését.
Az MBH Bank felmérése szerint a magyar lakosság idén 15 százalékkal többet tervez utazásra fordítani, mint tavaly; 2023-ban mintegy 402 ezer forintot költöttek az üdülésre, míg az idei évben az utazásra szánt összeg körülbelül 460 ezer forintot tesz ki háztartásonként.
A bankkártyát szívesebben használják
A készpénz vagy bankkártya kérdésre a válasz egyre inkább a bankkártya. A Visa és az OTP felmérése szerint a Magyarországról útnak indulók a régiós átlagnál is magasabb arányban (84 százalék) terveznek a bankszámlájukhoz tartozó kártyával fizetni, amikor külföldre utaznak. A CIB-es kutatás eredményei szerint a nyaralás alatt a legtöbb ember vegyesen fizet kártyával és készpénzzel (az utazni készülő megkérdezettek 59 százaléka mondta ezt). A kizárólag készpénzt használók aránya 17 százalékos, a csak kártyával fizetőké pedig mindössze a 9 százalékot ért el. A vegyes fizetési módot alkalmazó magyarok többsége viszont a kártyás fizetést preferálja, ha módja van erre.
Ennek nyilván lehet az is az oka, hogy más országokban forinttal nem lehet fizetni, tehát ha valaki külföldre készül, akkor gondoskodnia kell valutáról, ami külön utánajárást igényel, míg a bankkártya eleve kéznél van. Az OTP és a Visa felmérésében a magyar válaszadók 73 százaléka azért döntött a kártya mellett, mert kényelmes, 70 százaléka emelte ki a gyorsaságot, és 53 százalék a biztonságot említette meg, sokkal jobban tartanak ugyanis a készpénz elveszítésétől, mint a bankkártyáétól.
A bankkártyás utazás olcsóbb is lehet a készpénzesnél, főleg akkor, ha kedvező árfolyamváltás mellett tud fizetni az ügyfél a kártyával. Több bank is lehetővé tette a középárfolyamos devizaváltást már az ügyfelei számára, van ilyen lehetőség az OTP-nél, a Gránit Banknál, a K&H-nál és az Ersténél is. Ennek technikai megvalósítása bankonként eltérő lehet. Mindenesetre egy négytagú család az átlagos 300-400 ezer forintos fejenkénti költéssel számolva több tízezer forintot spórolhat így egy nyaralás során, mintha készpénzben vinné ki a valutát.
Az is kiderült, mitől félnek a magyarok
A Groupama Biztosító felmérése szerint a pénzügyi aggodalmak listáját az értékek, iratok ellopása vezeti, a válaszadók 52 százaléka tart ettől valamilyen mértékben. A második helyen az éttermi vagy taxis átverések lehetősége áll 47, a harmadikon pedig a bankkártyás csalások veszélye 42 százalékos aránnyal. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy a betegségeket, baleseteket a megkérdezettek 50, illetve 47, a rossz időjárást viszont 58 százaléka sorolta az utazás nyugalmát fenyegető kellemetlenségnek.
A fenti félelmek nem alaptalanok, de nem is teljesen reálisak. A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint ugyanis a külföldön történő káreseteknek mindössze 5 százalékát teszik ki a lopással, rablással, vagy az iratok elvesztésével kapcsolatos bejelentések. Ráadásul míg a lopások, rablások átlagos kárértéke 300 ezer forint körüli, a betegségek vagy balesetek következtében felmerülő kifizetések átlagos nagysága ennek több, mint duplája, már a 650 ezer forintot közelíti.
Biztató viszont, hogy egyre tudatosabban készülnek fel utazásukra a határt átlépők. Ma már az utazók háromnegyede többnyire köt utasbiztosítást. A többség a jó ár-érték arányú biztosítást keresi, olyat, ami még kedvező árú, de a minimális védelemnél többet nyújt, azaz megfelelő anyagi segítségre számíthatnak egy orvosi ellátás, de lopás-rablás, vagy az iratok elvesztése esetén is. A szerződést a Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával kiválasztók és megkötők közül a többség már közvetlenül az útnak indulás előtt intézi el ezt. Ez azt jelzi, hogy a nyaralók már hozzászoktak ahhoz, hogy a biztosításukat néhány perc alatt meg tudják kötni akár az egész családnak, így a repülőjegy-vásárlással vagy a szállásfoglalással szemben ezt az utolsó feladatok egyikeként is megtehetik.
forrás: blikk.hu
