Az elmúlt 5 év legrosszabb magyar középszintű érettségi átlagát hozták össze a diákok 2024-ben. Az eredmények azért különösen fontosak, mivel ebben az évben alakult át az magyar érettségi rendszere, így feltehetőleg ezek a változások köszönnek vissza a papírokon. A Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja szerint az a csoda, hogy nem lett ennél is rosszabb.

2024-ben a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségin 60,61 százalékpontos átlageredményt értek a tanulók, ami az elmúlt 5 év legrosszabb eredménye. Az osztályozás szerint ez éppen csak eléri a négyes, vagy a „jó” osztályzathoz szükséges átlagot – számol be róla az Eduline.

Az előző évhez képest 6%-os romlásról beszélhetünk, mivel akkor átlagosan 65,95 százalékot teljesítettek a diákok. Még 2021-ben, a koronavírus-járvány és az online oktatás ellenére is jobb eredményeket mutattak fel a diákok, akkor 66,27% lett az átlag.

Drasztikusan átalakult a magyarérettségi

A lesújtó eredmény azért számottevő, mert éppen ebben az érettségi tárgyban változott a legtöbbet az érettségi az idén. A mostani feladatlapokon sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a lexikális tudás.

A magyar feladatok I. része eredetileg egy szövegértésből és egy gyakorlati szövegalkotásból állt, azonban az utóbbit felváltotta egy műveltségi teszt, amely a főleg a lexikális tudásra épül. A szövegértési feladatba, pedig nyelvtani kérdések is kerültek. A feladatlapok második felében is történt változás. A műértelmezés mellé, egy általános témakifejtő esszé került, a korábbi összehasonlító elemzés helyére. A konkrét érettségi kérdésekről ebben a cikkben számoltunk be.

A lap visszaidézte, hogy 2022-ben Arató László, a Magyartanárok Egyesületének akkori elnöke, már akkor felhívta rá a figyelmét, hogy a változások drasztikus eredményekkel járhatnak. Szerinte az új rendszer évtizedeket lép vissza a korábbihoz képest.

Az a csoda, hogy nem lett rosszabb

Schiller Mariann magyar–angol szakos tanár, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja is reagált a lesújtó eredményekre. Úgy véli, az a csoda, hogy nem lettek rosszabbak az eredmények.

Kiemelte, hogy a 6%-os romlás valóban soknak tűnik első ránézésre, mivel általában csak 1-2% eltérés szokott lenni az érettségik között. Ám szerinte mivel az eddig ismert magyartanításról jelentősen eltér a mostani érettségi, így sokkal rosszabb eredmények is születhettek volna. Azt is kiemelte, hogy szerinte ehhez nagy mértékben hozzájárulhatott a tanárok jóindulata is, akik a feladatsorok második felében szabadabban pontozhattak.

„Azt gondolom, hogy a műértelmezés és a szóbeli jóindulatú pontozásának köszönhető nem radikális a romlás. Az írásbeli első fele katasztrofális eredményekhez kellett, hogy vezessen, de ezt sose fogjuk megtudni”.

forrás: blikk.hu