A magyar tengernél évről évre emelkednek az árak, ennek jó példája a sajtos-tejfölös lángos. Éppen ezért, a legtöbben nem is mennek el szó nélkül a látványos drágulás mellett: a vendéglátósokon kérik számon, miért kerül ennyibe egy „olcsó alapanyagokból” készülő étel. Egy balatoni büfés most lerántotta a leplet arról, mi is lehet az oka a jelentős áremelkedésnek.

Fülöp Zsolt 2021-ben nyitotta meg Sam Ash Streetfood nevű büféjét Balatonszemesen, miután hazaköltözött Skóciából. A környéken hobbi büfésnek nevezik őt, mert sokak szerint vállalkozását csak szórakozásból csinálja, „hiszen ilyen alacsony árakon nem lehet gazdaságosan kihozni”, de elmondta, nincsen alkalmazottja, és még bérleti díjat sem kell fizetnie, ami nagyban megkönnyíti az ő dolgát. A legtöbb balatoni büfés azonban nehezebb helyzetben van.

Egy balatoni büfés örül, ha 25 000 forintért talál egy egyszerű konyhai kisegítőt, pultost– jegyezte meg TikTok-oldalán megosztott videójában Zsolt, aki lapunknak most bővebben kifejtette, mit gondol az áremelkedésről.

@mcfulop #CapCut #buszsofőr #balaton #balatoninyár #Balaton lejáratása#kulfoldimagyarok #bufé #skociaimagyarok ♬ eredeti hang – hobbi büfés

Mint arra videójában is rámutatott, a Balaton környékén kapható kétezer forintos lángos eltörpül azokhoz a lángos árakhoz képest, amit Budapesten egy karácsonyi vásárban láthatunk, de a magyar tengernél – ugyanúgy, mint a fővárosban – a fizetések már megközelítik a nyugati fizetéseket, és ez az, ami igazán megdrágítja a lángost és más ételek árát. Mint mondja, a vendéglátósok kénytelenek nyugati bérért alkalmazni a szakácsokat, konyhai kisegítőket, pultosokat, így pedig az ételekért és italokért is közel azt az árat kell megfizetni, mint Nyugaton.

Munkaerőhiány és infláció

Mindig a lángos árához viszonyítják a balatoni drágulást, valamiért ez lett az itteni vendéglátás mértékegysége, de az már senkinek sem tűnik fel, hogy a szinte pár száz forintos alapanyagból készülő margharita pizzáért is simán elkérnek háromezer forintot, noha azt még nem is kell kisütni olyan olajban, aminek literenkénti ára 1500 forint– mutatott rá Fülöp Zsolt, aki bár büféjében nem lángost, hanem helyette hamburgert árul, így is megtapasztalta az inflációt.

– 2022 tavaszán volt egy brutális áremelés a nagykereskedéseknél, ami a boltokban is tapasztalható volt. Esetemben például csak a 180g-os Angus marha hamburgerhúst 40 százalékkal emelték meg, és ekkor szállt el az étolaj ára is, de ez az összes többi összetevőre, valamint az üdítőkre is igaz. Míg korábban 1700 forintért tudtam adni az Angus burgert, addig tavaly már 2200 forintért tudtam árulni – fejtette ki a büfés, hozzátéve, hogy idén még nem emelkedtek ilyen mértékben az árak.

Zsolt elmondása szerint azért döntött egyszemélyes vállalkozás mellett, mert az ismerősei már 2018 és 2019 környékén is arról számoltak be, hogy nagyon drágán, vagy egyáltalán nem találni munkavállalót. Azt is elárulta, volt, aki azért nem tudott kinyitni, mert nem talált embert.

A munkaerő ára az egyik legnagyobb drágító tényező, az már csak hab volt a tortán, amikor 2022-ben a villanyszámla is a duplájára emelkedett– mondta.

– A Balatonnál az a probléma, hogy az emberek nem tudják otthagyni az állandó munkahelyüket egy kétszer-háromszor jobban fizető idénymunkáért. Maradnak azok, akik erre specializálódnak, ők viszont nagyon kevesen vannak, ráadásul most még talán a diákok is nagyobb városokban gondolkodnak, mert nem akarnak egész nyáron a nagy melegben egy büfében dolgozni. Ha valaki talál is diákmunkást, aki dolgozna, ő is csak pár hétre, vagy esetleg a nyár felére vállalná el a munkát, mert a két évfolyam között szeretne valamennyit pihenni vagy utazni is – fejtette ki a balatonszemesi férfi.

Egymillió forintot is fizetnének

Ez nem Zamárdi, nem Siófok, de van itt egy büfés ismerősöm, aki egymillió forint nettót is fizetne, mégsem nem talál embert, pedig még a szállást is biztosítaná– mesélte Zsolt.

A büfés azt is elmondta, a munkaerő mellett a bérleti díjakat is igencsak meg kell fizetni. Ő úgy tudja, éves szinten hárommillió forint körül mozognak, és nem is akad nagyon olyan tulaj, aki rövidebb időre is kiadná a helyet. Emellett a legtöbb esetben az önkormányzat felé is fizetni kell közterület-használati díjat arra a területre, ahová a büfések kipakolják az asztalaikat, és tavaly bevezetésre került az adatszolgáltatási kötelezettség is a vendéglátó üzletekre vonatkozóan, ami Zsolt szerint még inkább megnehezítette a vendéglátósok helyzetét. Mint mondja, az eszköz és szoftver, amivel az NTAK felé be tudják küldeni az adatokat, egy 3-400 ezer forintos beruházást jelent a vállalkozásoknak, ez pedig egy kisbüfének, amely csak a nyári szezonban van nyitva, elég nagy érvágás lehetett, ugyanakkor könnyítette is a feladatokat, hiszen most már nem kell a pincéreknek apró cetlikre felírniuk a rendelést.

– Én nagyon örültem, amikor ezt bevezették, mert korábban azzal telt el rengeteg idő, amikor jöttek a vendégek, hogy egyesével kellett felvennünk az adatokat, most pedig csak elegendő letölteni egy alkalmazást, és bescannelni a személyi igazolványukat – árulta el Zsolt, aki 2018 óta egy vendégházat is működtet a Balaton környékén.

Olcsóbban is ki lehet hozni a balatoni nyaralást

– Vannak olyan vendégházak, ahol nincsenek elszállva az árakkal, de nem szeretném azokat sem bántani, akik drágábban adják, mert az árak attól is függenek, hogy az adott ingatlant mikor vásárolták. Én a tízszobás házat 2010-ben vettem tizenöt millió forintért, így szerencsés voltam – fogalmazott Fülöp Zsolt.

A büfés úgy látja, az ágazatnak egyáltalán nem tesz jót az, hogy minden évben a Balaton környéki drágulásról beszélnek az emberek, mert így a kisebb jövedelmű családok azt gondolhatják, hogy a gatyájukat is ott kell hagyniuk a Balatonon, mert csak ezek a drága lehetőségek léteznek. Azt mondja, azoknak az embereknek, akik szeretnének nyaralni, de nincsen pénzük arra, hogy elmenjenek Horvátországba, azt javasolja, hogy a szálláskeresést kezdjék el minél hamarabb, és ne csak kifejezetten egy helyre fókuszáljanak.

Minél felkapottabb egy hely, annál drágább ott a szállás és az étkezés is, de ha elmegyünk a Balaton nyugati felére, Balatonmáriafürdő, Balatonfenyves vagy Gyenesdiás környékére, ott már csökkennek az árak– mutatott rá Zsolt.

– Ha valakinek számít az, hogy ne költsön több százezret, akkor igenis meg tudja találni azt a lehetőséget, ami neki megfelel. Valóban vannak hatszázezer forintért is egy hétre szállások, de nem csak ezek léteznek – tette hozzá.

forrás: blikk.hu