Az óraátállítás 2024 kapcsán fontos bejelentés érkezett, mely különösen érdekes lehet azok számára, akik figyelemmel kísérik, hogyan befolyásolják életünket az idővel kapcsolatos változások. Egy brit tudományos csoport által végzett alapos kutatásokból kiderült, hogy az emberi „belső óra” – azaz a biológiai ritmusunk – döntő szerepet játszik napi tevékenységeink szabályozásában.
Ez a belső ritmus szoros összhangban van azzal, ahogy a társadalmi időszabályozás változásai, mint például az óraátállítás, befolyásolják a mindennapi magatartásunkat és rutinjainkat. Ez a felfedezés újabb érveket szolgáltat az óraátállítás körüli vitákhoz, rávilágítva arra, hogy az időszabályozási gyakorlatok milyen mélyen beavatkoznak biológiai ritmusainkba és ezáltal életvitelünkbe.
Ilyen hatással van az óraátállítás a szervezetre – Óraátállítás 2024
Az angliai Surrey Egyetem a Google Trends segítségével végzett kutatást azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van a nyári időszámításra való átállás az emberek keresési szokásaira – írja a HVG.
Vizsgálataik során a Google Trends Olaszországból származó, 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó adatait elemezték. 26 kulcsszó relatív keresési mennyiségét (RSV) vizsgálták, három kategóriába sorolva:
- Alvás/egészségügyi vonatkozásúak: az alvási szokásokkal, alvászavarokkal és általános egészségügyi problémákkal kapcsolatos keresési kifejezéseket tartalmazza. Ebbe a kategóriába tartoznak például az olyan kifejezések, mint az „álmatlanság” és a „melatonin”.
- Gyógyszerek: ebbe a kategóriába a gyógyszerekre vonatkozó kifejezéseket sorolták, például „fájdalomcsillapító” vagy Xanax.
- Végül a nem alvással vagy egészséggel kapcsolatos keresések: ez a kategória olyan kifejezéseket érint, amelyeknek nincs közül az alváshoz vagy az egészséghez. Ilyen például a „fürdő” és a „taxi”.
Ezeket a szavakat választották ki
A kutatócsoport 11 különböző szót választott ki elemzésük alapjául, hogy vizsgálhassák az átállás előtti és utáni 15 napos időszak átlagos fázisváltozásait, amikor a társadalmi időszámítás áttér a nyári időszámításra (DST).
A nyári időszámítás során a társadalmi idő egy órával előrébb kerül, míg a csillagászati idő változatlan marad. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy bizonyos keresési időzítés a társadalmi idő szerint történik, akkor a DST bevezetése vagy megszüntetése után várhatóan egy órás eltolódást tapasztalhatunk a keresési fázisban.
Ez volt a helyzet az „álmatlanság” (vagyis az ember valószínűleg álmos lesz attól függően, hogy mennyi időt lát az óráján), a „spa” és az „időjárás-előrejelzés” szavak esetében.
A szakemberek azt találták, hogy több elemzett szó (pl. „kamilla”, „melatonin”, „sürgősségi”, „alvás”, „stressz”, „fájdalomcsillapító”, „Xanax” és „taxi”) átlagos fáziseltolódása kisebb, mint 60 perc, ami arra utal, hogy keresésüket részben a cirkadián óra vezérelheti. Megállapították, hogy az alvással, egészséggel kapcsolatos szavak többsége, amelyek szorosabban kapcsolódhatnak a fiziológiához, nem pedig a társas órához, 40 perccel vagy kevesebbel tolódott el, míg a legtöbb a véletlenszerű szónál több mint 50 perces volt az eltolódás, azaz nagyon közel állnak a társadalmi idő eltolódásához.
Vagyis, ahogy a lap írja, összességében elmondható, hogy a szakemberek 25 és 60 perc közötti fáziseltolódást találtak a relatív keresési mennyiségben a DST-re/DST-ről való áttérés utáni 15 napon belül. Ez arra utal, hogy a Google-keresések időzítését a társadalmi óra kapcsolója és az endogén cirkadián ritmus keveréke vezérelheti.