Így vagy úgy, de az ukrán–orosz háború második évét lezárva a polgári lakosság mobilizálására készülnek az európai kormányok. A brit hadsereg vezetője kijelentette, bár nem tervezik a sorkatonaság visszaállítását, fel kell készülni mozgósításra, a kelet-európai honvédelmi vezetők több helyen a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését tervezik, Magyarország viszont még nem tartozik ebbe a csoportba.

Egyre izgatottabbak az európai katonai vezetők, azt tapasztalva, hogy állóháborúvá merevedtek az orosz inváziót követő hadmozdulatok, mivel sem az ukrán, sem az orosz erők nem tudnak számukra kedvező fordulatot kicsikarni. Az orosz mozgósítás újabb és újabb élőerőt vet be, ezzel szemben pedig a lassan csordogáló, bár korszerűbb nyugati haditechnika nem képes jelentősen visszaverni az orosz haderőt.

KAPCSOLÓDÓ:

Több európai ország katonai vezetője tart attól, hogy ez a helyzet az orosz agresszornak kedvez, többen arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad alábecsülni a konfliktus potenciális mértékét az elkövetkező években.

Polgári mozgósítást tervez a brit tábornok

Sir Patrick Sanders tábornok, a brit haderő főnöke az 1914-es és 1937-es válsághoz hasonlítja az ukrajnai helyzetet, és kitart amellett, hogy csak a „polgári hadseregek” lesznek képesek legyőzni a Nyugat életmódja elleni közelgő támadást.

A brit hadsereg vezetője arra is figyelmeztette az Egyesült Királyság polgárait, hogy készüljenek fel egy olyan háborúra, amely a 20. század nagy konfliktusaihoz hasonló méretű lesz – és hogy lehet, hogy nekik maguknak is mozgósítaniuk kell.

Sir Patrick Sanders tábornok a londoni Nemzetközi Páncélozott Járművek kiállításon tartott beszédében kijelentette, a korábbi háborúk tanulságait nem szabad elfelejteni, mielőtt túl késő lenne.

„Elődeink nem vették észre az 1914-es úgynevezett júliusi válság következményeit, és belebotlottak a legszörnyűbb háborúba” – mondta. „Ma nem engedhetjük meg magunknak, hogy ugyanezt a hibát kövessük el. Ukrajna valóban számít.” „Ez a háború nem pusztán a Donbasz fekete földjéről szól, nem is az orosz birodalom újbóli megteremtéséről, hanem a rendszerünk és életmódunk politikai, pszichológiai és szimbolikus legyőzéséről. Az, hogy mi, a háború előtti generációként hogyan reagálunk, visszhangozni fog a történelemben. Az ukrán bátorság időt nyer, egyelőre.”
PollMaker
A tábornok a brit hadsereg méretének közel megduplázására is felszólított. A brit hadsereg általánosságban azt tervezi, hogy megfordítja a toborzás korábbi gyakorlatát, amely még akkor is csökkentette a hadsereg létszámát, amikor a brit erők különböző tengerentúli missziókban vesznek részt. Ugyanakkor azt is mondta – politico.eu híradása szerint – , hogy bár a hagyományos mozgósítás fontos, a brit polgároknak fel kell készülniük – ha nem is a teljes sorkatonai szolgálatra, de a polgári mozgósítás olyan szintjére, amelyre Nyugat-Európában 1945 óta nem volt példa. A beszédére reagálva a kormány hangsúlyozta, hogy a teljes katonai behívás nincs napirenden.

Rishi Sunak miniszterelnök szóvivője, Max Blain azt mondta, hogy a kormánynak „nem áll szándékában” a sorkatonaság bevezetése.”A brit hadsereg büszke hagyománya, hogy önkéntes haderő. Nem tervezzük ennek megváltoztatását” – mondta.

Sanders szavai más kulcsfontosságú NATO-tagok hónapok óta tartó baljós figyelmeztetéseit követik, különösen a kontinentális Európában. A német védelmi miniszter, Boris Pistorius a közelmúltban radikális felhívást tett a háborús felkészülésre, amely drámaian átrendezné a német hadsereget, miután közel nyolc évtizedet többoldalú védelmi üzemmódban töltött.

Németország készenléti terveket készít

A Bild című német lapnak kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy Berlin készenléti terveket készít egy Nyugat-Európa, különösen a balti államok elleni masszív orosz támadásra. A „hadgyakorlati forgatókönyvként” leírt terv alapvetése, hogy Oroszország idén júliusban hibrid hadjáratot indít Észtország, Lettország és Litvánia ellen, és az orosz ajkúakkal szembeni diszkriminációra vonatkozó hamis állításokat használ ürügyként arra, hogy csapatokat vezényeljen az uniós országokkal közös nyugati határaira és Fehéroroszországba.

Előrejelzések szerint a NATO-szövetség maga is 300 ezer katonát telepítene Kelet-Európába, de csak 2025 elejéig.

Az ukrán–orosz háború jelenleg patthelyzetben van. Mivel a frontvonal viszonylag statikus, és az egymással ellenséges hadosztályok szinte mozdulatlanok a téli körülmények között, előtérbe kerültek a nagy hatótávolságú rakéta- és dróncsapások, és egyre több csapás éri ukrán részről az orosz területet.

Kijev és szövetségesei viszont amiatt aggódnak, hogy az ukrán hadsereg külföldi fegyver- és lőszerellátása akadozik, mivel az amerikai kongresszus republikánus képviselői – a főként a közelgő elnökválasztás miatt – blokkolják a Pentagon számára a céljai eléréséhez szükséges forrásokat.

Forgatókönyvek a keleti blokkban

Kelet- és Közép-Európában is készülődnek a kormányok egy esetleges háborús forgatókönyvre. A horvát védelmi minisztérium megerősítette, hogy hamarosan javaslatot tesz a középiskola után kötelező katonai alapkiképzésre. A képzés várhatóan egy hónapig tart majd, de a gyakorlati megvalósítás időpontja még bizonytalan – számolt be az croatiaweek.com. „A katonai szolgálatot 2008-ban függesztették fel, és ennyi év után, amikor a katonai szolgálat nem volt folyamatos, erre a kérdésre csak körültekintően lehet válaszolni, a helyes válasz mindenképpen operatív, pénzügyi, infrastrukturális és politikai konszenzust igényel. Mi ebbe az irányba haladunk. Amikor a szakértők eldöntik, hogy mi a legjobb módja a katonai kiképzés újbóli bevezetésének, azt a nyilvánosság elé fogjuk tárni” – fogalmazott Ivan Anušić védelmi miniszter kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését is érintve.

Az Oroszországgal 270 km hosszan határos Lettország idén visszaállítja a kötelező sorkatonai szolgálatot az ukrajnai háború miatt – jelentette be a lett védelmi minisztérium tavaly tavasszal. A vilniusi parlament már el is fogadta az ehhez szükséges törvénymódosításokat.

Szerbiában az év elején a védelmi minisztérium hivatalosan is kezdeményezte a sorkatonai szolgálat felfüggesztéséről szóló határozat visszavonását, a tervek szerint a katonai szolgálatnak legfeljebb négy hónapig kellene tartania.

Magyarország: sorkatonaság nem, utánpótlásképzés igen

Magyarországon a sorkatonaság visszaállításának lehetőségéről legutoljára tavaly novemberben nyilatkozott a Szalay Bobrovniczky Kristóf miniszter. A védelmi miniszter úgy fogalmazott: „a harcászati kiképzésben továbbra is csak a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tartalékos állományának tagjai vehetnek részt. A Magyar Honvédséghez való csatlakozás önkéntes”.

A katonai utánpótlásképzésben viszont 2030-ig a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium (HM) tíz honvéd-középiskolát és -kollégiumot akar indítani. A bentlakásos középiskolákban a jelenleg hatályos szakképzési és köznevelési törvénynek megfelelve a diákok emelt szintű honvédelmi nevelése, oktatása egyedi program szerint zajlik. A diákok nem részesülnek katonai kiképzésben, nincs katonai jogállásuk, és nem kötelező számukra a katonai pályaválasztás sem. Tanulmányaik befejezését követően pedig a kadétok választhatnak, hogy civil avagy katonai felsőoktatási intézményekbe felvételizzenek.

forrás: blikk.hu