A kormányzati honlapon jelent meg a „Védelemgazdálkodási tervezés” című dokumentum, mely egy olyan cselekvési terv, ami alapján meg lehet állapítani, hogy valamilyen katasztrófa, válsághelyzet vagy háború idején mekkorák legyenek a lakossági fejadagok élelmiszerből.

Az Economx szúrta ki a módszertani útmutatót a kormány oldalán. Az adatokat öt blokkban csoportosítják.

Az első, hogy meg kell állapítani azon termékek és szolgáltatások körét, amelyekre szükség van. Itt szerepelnek azok a tételek, melyekre gazdaságmozgósítási helyzetben bizonyos mennyiséget mindenképp biztosítani kell. Ilyenek az alapvető élelmiszer és fogyasztási cikkek.

A második blokk havi bontásban adja meg a valós szükségleteket békeidőszakra és gazdaságmozgósítási időszakra, azaz háború, vagy természeti katasztrófa idejére. Az átláthatóság érdekében meghatározták a békeidő igényeit, egy személyre, havi fejadag norma alapulvételével.

A kormány szerint ez jár a magyaroknak minden egyes hónapban, békeidőben:

• csontos nyershúsból és vágott baromfibók 3 kg;
• zsiradékból 1,5 kg;
• lisztből 2 kg;
• cukorból 0,5 kg;
• kenyérből 9 kg;
• tejből 11 liter;
• mosó- és mosogatószerből 1 kg;
• ivóvízből 120 liter;
• húskészítményekből 1 kg;
• étkezési tyúktojásból 15 db;
• főzelékkonzervből 2,5 kg;
• gyümölcsbefőttből 2 kg;
• savanyúságból 1 kg,
• élesztőből 0,25 kg,
• étkezési sóból 0,15 kg,
• szappanból 0,15 kg,
• gyertyából 1 kg,
• gyufából 4 doboz,
• fogkeféből 0,3 db,
• fogkrémből 40 ml,
• toalett- (WC-) papírból 6 tekercs,
• alkoholos kézfertőtlenítőszerből 0,25 liter,
• egészségügyi vattából pedig 0,3 kg járna minden magyar embernek egy hónapban.

A háborús fejadagokat ebből számolják ki majd. A lista szerint tehát például egy embernek havonta egyharmad fogkefe az igénye békeidőben, azaz nyilván nem egy törött fogkeféről van szó, hanem arról, hogy egy ilyen fogápolási eszköznek 3 hónapig kell kitartania. Neccesebb a WC-papír ügye, abból ugyanis 6 tekercs kellene elég legyen egy hónapig, vagyis öt napi kellene egyetlen tekercsnek kitartania.

A táblázatot tartalmazó blokkban meghatározták, mik is azok a gazdaságmozgósító helyzetek. Minden ilyen helyzetre külön fejadagokat kell meghatározniuk a munkában résztvevő szervezeteknek. Minden egyes ilyen helyzetnek alpontjai is vannak, ezek tulajdonképpen magyarázatok, mit is kell érteni az egyes gazdaságmozgósító helyzetek alatt:

Fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• hadiállapot;
• szükségállapot;
• súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény;
• az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény;
• a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény;
• az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény;
• Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés;
• terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye;
• honvédelmi válsághelyzet;
• az állam működését jelentősen megzavaró/nagy kiterjedésű/kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadás.

Szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény.

Egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• egészségügyi válsághelyzeti és egészségügyi veszélyhelyzeti ellátás;
• emberi egészségre jelentős veszélyt jelentő járvány.

Katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• veszélyhelyzet az elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség tekintetében;
• természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz, szélsőséges időjárás, földrengés);
• nukleáris veszélyhelyzet;
• vegyi baleset.

Ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• villamosenergia-ellátási válsághelyzet;
• kőolajellátási válsághelyzet;
• földgázellátási válsághelyzet.

Humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

• veszélyhelyzet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény tekintetében;
• humanitárius katasztrófa;
• tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.

Vagyis látható, hogy akár egy villamosenergia ellátási válság is lehet gazdaságmozgósító tényező, vagy, ha az ország nem jut kőolajhoz, háború van, vagy természeti csapás és számos egyéb lehetőséget is számba vettek az útmutató készítői.

A módszertan következő blokkja a nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatairól szólna, azaz itt kell megállapítani, hogy békeidőben a magyar gazdaság havonta mit és milyen mennyiségben tud előállítani. Termelési adatokat kell tehát a feladattal megbízott szerveknek összerakni, mégpedig a tárgyévet megelőző 5 év adatai alapján. Ebből fog kiderülni, hogy mely termékekből nem képes az ország elegendőt előállítani a lakosság számára és melyekből van többlet.

A negyedik blokkban tehetnek javaslatot a feladattal megbízott szervek arra, hogy a hiányzó termékeket honnan, hogyan szerezze meg az ország, hogy a lakosság igényeit ki lehessen elégíteni. Négy módszer lehetséges: kapacitásfenntartás, kapacitásfejlesztés, tartalékolás, importálás. Itt már pénzről is szó van, az Economx azt a példát hozza, hogy meg kell állapítani, mennyibe kerül mondjuk egy hónap alatt egy tonna kenyeret előállító gyártókapacitás fenntartása egy éven keresztül. Ezekre szerződést kell kötni a szolgáltatókkal.

Az utolsó blokk a végelszámolás osztályozására szolgál, itt lehet bejelölni, hogy egy adott igényt a gazdaság ki tud-e elégíteni, vagy sem. piros, ha nem, zöld, ha igen, sárga, ha még felesleg is marad: ezekkel a színekkel kell ellátni az osztályozásra szolgáló cellákat.

Azok a szolgáltatók, akikkel az igények ellátására szerződést kötnek, stratégiai jelentőségű gazdálkodási szervezetnek minősülnek. A dokumentumot a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján november 15-ig kell közzétenni, a kijelölt érintetteknek december 15-én meg kell kezdeniük a tervezési folyamatot, a Védelemgazdálkodási alaptervet pedig 2024. július 30-án kell a kormány asztalára letenni.

forrás: blikk.hu