Monnier-ék Párizs gazdag és befolyásos családja voltak a 19. és a 20. század fordulóján. Köztiszteletben álltak, éppen ezért is lepte meg a párizsi főügyészt, amikor 1901-ben levelet kapott, amely megdöbbentő dolgot állított a családról!

Éppen a levélben leírtak abszurditása volt az, ami mégiscsak arra sarkalta az ügyészt, hogy meg akarjon győződni annak valóságáról, és emiatt nyomozást rendelt el.

A történet azonban jóval korábban, 25 évvel azelőtt kezdődött, amikor a család akkor még huszonéves és gyönyörű lánya, Blanche Monnier beleszeretett egy elszegényedett, közrendű ügyvédbe. A család ellenezte a kapcsolatot, Blanche pedig rövidesen eltűnt.

Az anyja is a bátyja is gyászolták, azonban rövidesen úgy tettek, mintha sosem élt volna. A lány azonban nem halt meg, valami teljesen más történt vele…

Minderre pedig csak a 25 évvel későbbi névtelen levél derített fényt! A levélben azt szerepelt, hogy Blanche még mindig él, és a ház tetőterében, rendkívül rossz körülmények között a rothadó szemét között sínylődik, éheztetik és fogva tartják.

A történet rendkívül hihetetlennek tűnt, figyelembe véve, hogy Madame Monnier arisztokrata hölgy volt, aki sokat jótékonykodott, nagylelkű emberként ismerték. Fia pedig tiszteletreméltó ügyvéd lett, akit szintén szelíd embernek tartott mindenki, aki csak ismerte.

Azonban a megítélésük lényegesen megváltozott aznap, amikor a rendőrség kiszállt a házhoz…

A földszinten semmi szokatlan nem találtak, az emeletről azonban borzalmas szag áradt! Megtalálták a lakattal lezárt szobát, és abban a borzalmas állapotban lévő nőt. A rendőrök, akik megtalálták a szerencsétlent, elmondták hogy a szoba tele volt szeméttel és bogarakkal. Annyira büdös volt, hogy a levegőt alig lehetett belélegezni, és két-három percnél tovább nem is lehetett kibírni odabent.

Egyetlen ablak volt csak a helységen, azonban azt függönyt takarta, és ki sem lehetett nyitni. A rendőrök nem teketóriáztak, a szerencsétlen nőt kórházba szállították, anyját és testvérét pedig azonnal letartóztatták. Az idős nő a börtönben szívrohamot kapott, és két héten belül meghalt.

Állapota ellenére Blanche hamar el tudta mesélni a rendőrségnek, hogy milyen kínokat kellett kiállnia. Miután nem volt hajlandó az elszegényedett ügyvéddel szakítani, az anyja annyira dühös lett, hogy őt bezárta, és csupán ételmaradékot adott neki enni. Néhány évvel később az ügyvéd meghalt. A két és fél évtized alatt, míg ott sínylődött a padlásszobában, egyetlen egy cseléd, de még a saját tulajdon bátyja sem próbált meg neki segíteni, állításuk szerint nagyon féltek az idős családfő haragjától.

Nem derült ki, hogy ki írhatta névtelen levelet, de valószínűleg a személyzet egyik tagja. Érdekes módon egyébként a nő testvérét, aki bűntársként bíróság elé kellett álljon, csupán 15 hónap börtönre ítélték, később azonban felmentették. A bíróság ugyanis elhitte neki, hogy Blanche bármikor menekülhetett volna, ha kedve tartja.

A nő pszichiátriai gondozásban élt még tizenkét évet, de ezek után gondolhatjuk, hogy ezek az évek már nem sok örömet tartogattak számára. Borzalmas, hogy az egykor reményteli, gyönyörű fiatal lánynak egy ilyen szörnyű élet jutott!