Már nem is számolnak az EU-s pénzekkel.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss előrejelzése alapján a gazdaság 0,5 százalékos csökkenése, valamint 19 százalékos infláció várható az idén – ismertette a kutatóintézet legfrissebb prognózisát a Népszava.
Az intézet semmilyen esélyt nem lát az EU-s pénzek folyósítására, így azok sem az idén, sem pedig jövőre nem fogják éreztetni hatásukat a hazai gazdasági „növekedés” tekintetében. A GKI szerint valószínű, hogy előbb vagy utóbb valamilyen megállapodás fog születni az EU-val, amelynek végrehajtása ugyan állandó viták mentén fog lezajlani, de jelezték: a transzferek egy része – akár felfüggesztésekkel együtt is – megérkezhet Magyarországra.
A kutatóintézet szerint a kormány gazdaságpolitikája nem tudott reagálni a tavaly kezdődött válságra, a mai napig nem készült új stratégia, ehelyett viszont folyik az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme. Mindezt jól szemlélteti a 2023. évi költségvetés, amelynek idén tavasszal elfogadott módosítása is jelentős felülvizsgálatra szorul.
Az elkerülhetetlen válságkezelés
- reformok nélküli megszorításokban,
- adóemelésekben
- és támogatáscsökkentésekben,
- a közszolgáltatások perspektívátlan lezüllesztésében,
- és a piaci folyamatokba történő, a korábbinál is kiterjedtebb állami beavatkozásokban ölt testet
– olvasható az intézet jelentésében.
A GKI 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette a lakossági fogyasztás várható idei visszaesését, mivel az első negyedévben a természetbeni juttatások volumene meglepő mértékben, 4,7 százalékkal emelkedett. A cég egész évben 16 százalék körüli keresetemelkedést valószínűsít,
ez a reálkeresetek 2,5 százalékos idei csökkenését jelenti.
A nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, de a gyakorlatban ez némi csökkenést fog jelenteni, hogy idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére – írták.
Az év egészében
19 százalékos körüli áremelkedés várható.
Előrejelzésük szerint az év végére megvalósulhat az egy számjegyű áremelkedés elérése. A GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383, valamint a június utolsó előtti hetének 370 forintos árfolyamához képest a második félévben
jelentősen gyengülő forinttal számol.
Mint elemzésükben írták, az állami beruházások befagyasztása és átütemezése már 2022 nyarán megkezdődött, tavaly ősszel lista jelent meg több száz – jelentős részben infrastrukturális jellegű – felfüggesztett fejlesztésről. Idén májusban ezek nagy részének támogatási szerződését a kormány meg is szüntette. A magyarázat nyilvánvalóan a költségvetési – ezen belül EU-források – hiánya.
Hozzátették: A kormányzat a vállalkozói beruházások fellendülésétől reméli ennek legalább részleges ellensúlyozását. A háború közelsége, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fejlesztésekre fordítható vállalati források csökkenése, a hitelek drágasága, a költségvetés korlátozott teherviselő képessége, valamint a bizonytalan bel- és külföldi kereslet azonban valószínűtlenné teszi ennek megvalósulását – írták.
Jelezték:
Az újabb és újabb akkumulátorgyárak létesítésének bejelentése egyelőre ehhez kevés.
A GKI változatlanul az állóeszközfelhalmozás 4 százalék körüli idei visszaesésére számít.
„Az infláció olyan, mint a tigris, és csak egy töltényed van. Ha nem találod el, felfal téged”
– mondta a közelmúltban a miniszterelnök, aki azt kérte, bízzanak bennük, ők majd eltalálják a „tigrist”, erre akár fogadásokat is lehet kötni.
„Az év végéig egy számjegyűvé gyaluljuk az inflációt”
– reménykedett a miniszterelnök.
